Japán gyertyák

„Ahogy a kövek által rajzolt ábra a kaleidoszkóp belsejében, úgy változik a piac pillanatról pillanatra.”

Az árfolyam ábrázolásának három típusát különböztetjük meg.

Japán gyertyák a tőzsdén

A japán gyertyák egy népszerű technikai elemzési eszköz a tőzsdén, amelyek lehetővé teszik a vizsgált termék árazásmozgásának jobb és mélyebb megértését. A gyertyák egy adott időperióduson belüli nyitó és záró árakat, valamint az adott időszak legalacsonyabb és legmagasabb árait jelenítik meg. A különböző színű gyertyák azt jelzik, hogy az ár csökkent az adott időszakban vagy emelkedett.

Vonal diagram

Vonal diagram

A vonaldiagrammal történő ábrázolás egyszerű formája az árfolyam mozgásának a szemléltetésére, ám a grafikon kevés részletinformációt tartalmaz. Az adott időszakra vonatkozó záróárakat köti össze, és alkot belőlük egy vonaldiagramot, azonban azt nem tudjuk leolvasni róla, hogy mi történt – történik – az adott időintervallumban.

Oszlop chart

Oszlop chart

Az oszlop chart bal oldalán lévő kis „pöcök” az adott időszakon belüli nyitóárat, a jobb oldalán lévő pedig az adott időszakon belüli záróárat mutatja. Így az oszlop chart már jóval több információt hordoz – annyit, mint a japán gyertyák –, azonban a japán gyertyát vizuálisan jóval könnyebb értelmezni.

Japán gyertyák

Japán gyertyák

A japán gyertyák esetében tulajdonképpen az oszlop chart „pöckeit” téglalappá formálódnak, és így – mivel szélessebbek – könnyebben színezhetőek. A japán gyertyák nagy előnye, hogy egyetlen gyertya szemlélteti az adott időszak alatti árfolyammozgást.

Időperiódusok (idősíkok)

Az árfolyamelemző szoftverünkben több időperiódusban is vizsgálhatjuk a piac mozgását. Ez azt jelenti, hogy ha például az órás időtávon elemzünk, akkor ott egy gyertya, egy óra árfolyamozgását mutatja.

Rövid elnevezés Részletes elnevezés
M1 perces
M5 öt perces
M15 tizenöt perces
M30 harminc perces
H1 órás
H4 négy órás
D1 napos
W1 hetes
MN havi

A legtöbb kereskedési szoftverben további idősíkok is megtalálhatóak – például 2 perces, 8 perces, stb. A MetaTrader4 kereskedő platform alapvetően ezeket az idősíkokat tartalmazza.

A japán gyertya felépítése

Japán gyertyák a tőzsdén

A gyertya teste a nyitó- és a záróárat mutatja, a kanóca pedig a minimum és a maximumárfolyamokat az adott időszakban.

A bika (bullish) gyertya (zöld) nyitó ára a gyertya testének az alsó része, a záró pedig a test felső pereme. A kanócok azt jelzik, hogy mekkora utat járt be az adott periódus alatt az árfolyam. A medve (bearish) gyertya (piros) nyitó ára a gyertya testének felső része, a záró pedig a test alsó szegélye. A kanócok itt is az árfolyam mozgását jelzik. Hogy emelkedő, vagy csökkenő gyertyát látunk, azt a gyertyatest színe árulja el, melyet mindenki ízlése szerint állíthat be a chart-on.

Japán gyertya kialakulása

Japán gyertya keletkezése

A képen egy gyertya leképzése látható, hogy milyen ármozgásból alakul ki végül a gyertya az adott időperiódus végére. A példa kedvéért most maradjunk az egy napos (D1) időtartamnál. Látható, hogy az új nap kezdetén a gyertya testének az alsó részéről indul az árfolyam, majd esni kezd, aztán eléri a napon belüli minimum szintet, melyet a gyertya alsó árnyéka szemléltet. A mélypontról aztán emelkedésnek indul egészen a napos maximum szintig (ez lesz a gyertya felső árnyéka), ahonnan visszafordulva kis eséssel végül zárja a napot. A bejárt árfolyamértékeket akárhányszor újra és újra elérheti, vagy meghaladhatja az árfolyam az adott időszak során. A minimum szint csak akkor fog változni, ha a napon belül elért addigi minimum szintnél alacsonyabb szintre ér az ár; a maximum szint pedig csak akkor fog változni, ha a napon belül elért addigi maximum szintnél magasabb szintre ér az árfolyam.

  • nyitó ár – ahol az adott időintervallumot megkezdte az árfolyam
  • záró ár – ahol az adott időintervallumot befejezte az árfolyam
  • minimum ár – az adott időintervallum alatt elért legalacsonyabb árfolyam
  • maximum ár – az adott időintervallum alatt elért legmagasabb árfolyam

A gyertyát alapvetően két részre vágja szét az adott időintervallum alatt történt árfolyammozgás.

  1. A nyitó és záró árfolyam közötti részre, az úgynevezett testre.
  2. A nyitó és záróárfolyamon kívüli részre, az úgynevezett árnyékra, más néven kanócra.

Doji gyertya létrejötte

Japán gyertya kialakulása

Nézzünk egy másik példát, ahol test nélküli gyertya alakul ki, úgynevezett doji. Ez a piacon lévő bizonytalanságra utal. Jól látható, hogy az adott időintervallumban a vevők és az eladók egyensúlyban voltak. A nap első felében a nyitást követően zuhanni kezd az árfolyam, míg eléri a nap minimum szintjét, amelyet a gyertya alsó árnyéka jelez. A nap minimum szintjén megjelenő vevők hatására aztán erős emelkedés indul, ami az adott termék árát a napon belüli maximumra repíti, itt azonban további eladók jelennek meg, akik visszanyomják az árat a nyitó szintre. Ennek az eredménye a test nélkül gyertya, hosszú árnyékkal lefelé és felfelé. Ha példának okáért a nap végére a gyertya záróára mélyebben van, mint a nyitóára, akkor ebből a gyertyából egy piros, bearish gyertya lett volna.

A japán gyertyák fontosabb jelzései

Minél nagyobb a gyertya teste, annál erőteljesebb emelkedés vagy csökkenés volt az adott periódusban. A rövid, kistestű gyertyák kiegyenlítetteb erőviszonyokra utalhatnak de arra is, hogy kicsi az érdeklődés a termék iránt. A hosszú árnyéknak is jelentősége van. Jelezheti, hogy a fennálló mozgás fordul, de utalhat a piac bizonytalanságára is – különösen akkor, ha mindkét irányban hosszú az árnyék.

Fontos hangsúlyozni, hogy önmagában egy gyertya vagy gyertyacsoport jelzése még nem elég a pozíció megnyitásához. A gyertyák jelzései és a gyertya konfigurációk a szignálcsoport utolsó láncszemei. Mindezt meg kell, hogy támogassa még legalább kettő magasabb rendű jelzés is. Ilyen lehet például a trend elemzése, azaz a trend irányban való kereskedés, megtámogatva valamilyen indikátor jelzéseivel. Egyéb technikai eszközöket is hívhatunk segítségül: trendvonalak, csatornák, árfolyamalakzatok, korrekciós szerkezetek, Fibonacci szintek,  Elliott hullámelmélet stb. A technikai elemzés fegyvertára óriási. A lényeg, hogy minimum három nyomos érv támogassa meg a piacra lépést, és ebből csak egy a gyertya konfiguráció.

A japán gyertyák fontosabb jelzései

Önálló japán gyertyák

Az önálló japán gyertyák is adhatnak támpontokat az ármozgás további menetével kapcsolatban. Természetesen nem mindig adnak korrekt jelzéseket, azonban bizonyos helyzetekben növelhetik, illetve csökkenthetik a vételi vagy eladási erők valószínűségét – és kereskedőként meg kell elégednünk a valószínűségekkel.

Az önálló japán gyertyáknak többféle típusa létezik:

  • Marobuzu

  • Doji

  • Dragonfly doji

  • Gravestone doji

  • Hammer

  • Shooting star

  • Hanging man

  • Inverted hammer

Japán gyertya alakzatok

Az önálló gyertyák jelzésein felül rengeteg, több gyertyából álló csoportos konfiguráció is létezik, amelyek megtalálhatók a technikai analízis eszköztárában. Ezek az egyedülálló gyertyáknál valamivel erősebb megbízhatóságú jelzéseket adnak. A formációk lehetnek fordulatot vagy folytatást jelzők, és leginkább 2-5 gyertyából állnak.

A csoportos gyertyakonfigurációk esetében is fontos megjegyezni, hogy az önálló gyertyákhoz hasonlóan önmagukban ezek sem adnak elegendő jelzést egy ügylet megnyitásához. A pozícióba lépésünket támogassa legalább két különböző magasabb rendű jelzés is.

Száznál is több nevesített gyertya konfiguráció létezik, azonban nem a nevük megjegyzése a fontos, hanem azoknak az információknak a megértése, amelyekből állnak. Aki ismeri a fontosabb jelzéseiket, az képes lesz észrevenni és megérteni a több száz variációban megbújó üzenetet, amelyet a piac küld felénk.

Gyertya alakzatok

Érdekel a technikai elemzés?

Ha még nem kezdted el a tanulást – de tervezed –, akkor remek kezdet lehet számodra A technikai elemzés és pénzkezelés PDF oktatóanyagunk.

Szeretnél hasonló tartalmakat kapni?

Iratkozz fel a Trader Klub hírlevelére!

Szeretnéd elsajátítani a kereskedés és piacelemzés képességét?

Ha érdekel a technikai elemzés, és szeretnél elsajátítani egy nyereségesen működtethető szabályrendszert, akkor a figyelmedbe ajánljuk a Szörf Mini Kereskedési Stratégiát, továbbá a Tőzsdeklubot, ahol láthatod és begyakorolhatod a rendszer alkalmazását.

Csatlakozz a Tőzsdeklubhoz!

Tetszett ez a cikk? Oszd meg, hogy másokhoz is eljuthasson!

Hozzászólás

A szerzőről: Horváth Gábor

Horváth Gábor vagyok, a Trader Klub társalapítója és szerkesztője. 2006-ban kezdtem a tőzsdei kereskedést, 2010-től a kereskedés a fő tevékenységem. Számomra ez nem munka, hanem hivatás. Szeretem azt, amit csinálok. Ez a szerelem hozta magával, hogy elkezdtem átadni az ismereteim és a tapasztalataim azoknak, akik szintén elhivatottságot éreznek a szakma iránt.