Elliott hullámelmélet

Ralph Nelson Elliott alkotta meg az 1930-as években a róla elnevezett Elliott hullámelméletet. A hullámelmélet a piaci résztvevők pszichológiai reakcióinak leírására szolgál. Elliott ötlete azon alapul, hogy mivel a piacokat valós emberek érzelmei mozgatják, szabályos piaci körforgások alakulnak ki. Az volt a hipotézise, hogy ezeket a körforgásokat vagy ritmusokat éppúgy előre lehet jelezni, mint az emberek mindennapi életében fellelhető körforgásokat, ritmusokat. Ahogy a kereskedők ingadoznak az optimizmus és pesszimizmus között, hasonlóképpen esnek vagy emelkednek az árfolyamok.

Elliott elméletén alapuló elemzési metódus szerint a piacok öt hullámban mozognak az eggyel magasabb rendű trend irányában, és három hullámmal vele szemben.

A hullámrendszert – azaz a teljes Elliott ciklust – két fő szakaszra lehet osztani.

1. Impulzus szakaszra: 1, 2, 3, 4, 5 hullámokra.
2. Korrekciós szakaszra: A, B, C hullámokra.

Az impulzus szakasz (1, 2, 3, 4, 5) öt, míg a korrekciós szakasz (A, B, C) három hullámrészből tevődik össze.

• Leginkább impulzus szerkezetű.
• Ritkán nyúlik meg.

• Nem megy az 1-es kiindulási pontján túlra (szabály). Belső szerkezete nem lehet háromszög.
• Legtöbbször mély korrekciót valósít meg (de ez nem szabály).
• Tipikus korrekciója 50-61.8%.
• Leginkább kevesebb, mint a 80%-át korrigálja vissza az 1-es hullámnak. Ha ennél több, az már túl nagy korrekció, akár oldalazás vagy más irány is jöhet.

• Általában a a leghosszabb hullám, de sosem a legrövidebb (szabály).
• Leggyakrabban a 3-as hullám nyúlik meg.
• Kizárólag impulzus hullám lehet – az impulzus szabályok vonatkoznak rá.
• Általában az 1-es hullámnak 1.618 vagy 2.618%-a.
• Általában meredekebb az 1-es hullámnál.

• Nem kerülhet átfedésbe az 1-es és 2-es hullám területével (szabály). Ez a gyertyák záróárára vonatkozik – tehát kanóccal belelóghatnak.
• Gyakran zigzag, flat vagy háromszög, illetve ezek képezhetnek komplex szerkezeteket is.
• Viszonyul a 2-eshez nagyságrendileg, de nem feltétlenül mélységében, hanem inkább területileg.
• Sekély korrekció, általában a 3-as 38.2%-áig tart.
• Ha árban és időben is erős a korrekció, akkor lehet, hogy nem 4-es hullámmal van dolgunk.
• Extrém 3-as megnyúlásnál, ha Fibo 50-nél többet korrigál a 4-es, az már nem kedvező jel.
• A teljes Elliott ciklust tekintve, a 4-es hullám gyakran valamelyik nevezetes Fibonacci szinten ér véget.

• Leggyakrabban egyenlő az 1-es hullámmal (leginkább időben), de lehet annak 61.8%-a is.
• A vége lehet az Elliott trendcsatornánál.
• Ha az 5-ös hullám megnyúlt, akkor a megnyúlás gyakran az 1 és 3-as hullám Fibonacci 161.8%-áig tart (a 4. hullám végétől kell felmérni).
• Megnyúlásnál ajánlott a célár, mert a végén gyakran heves korrekció vagy akár trendforduló következhet be. Ilyen esetekben nem ritka, hogy a megnyúlás kezdetéig visszatér az ármozgás.
• Néha az 5-ös hullám nem haladja meg a hullámot. Ezt csonka 5-ösnek nevezzük.
• Ha az hullám megnyúlik, akkor gyakran az 1-es és 3-as hullám Fibonacci töbszöröse.
• Ha az hosszabb, mint a 3-as, akkor impulzusnak kell lennie.

• Tipikus hossza az 5.  hullám 61.8% korrekciója.

• A legkiszámíthatatlanabb hullám. Lehet egész kicsi, de akár meghaladhatja az hullámot is.
• Hármas szerkezetű, de a két hármas tagoláson belül ott lehet a két 5-ös szerkezet is.
• Megközelítőleg az A hullám 50-61.8% körüli korrekciója lehet.

• Mindig ötös szerkezetű.
• Arányos az A-val. Az A hullámnak lehet a 61.8%-a, de a 100% a leggyakoribb. (Ha a piac trendel, akkor Fibo többszöröseket hoz létre, ha pedig korrigál, akkor törekszik az egyenlőségre).
• A teljes impulzus 50-61.8%-áig is visszamehet a C hullám.