„Ahogy a kövek által rajzolt ábra a kaleidoszkóp belsejében, úgy változik a piac pillanatról pillanatra.”
Az árfolyam ábrázolásának három típusát különböztetjük meg.
Japán gyertyák a tőzsdén
A japán gyertyák egy népszerű technikai elemzési eszköz a tőzsdén, amelyek lehetővé teszik a vizsgált termék árazásmozgásának jobb és mélyebb megértését. A gyertyák egy adott időperióduson belüli nyitó és záró árakat, valamint az adott időszak legalacsonyabb és legmagasabb árait jelenítik meg. A különböző színű gyertyák azt jelzik, hogy az ár csökkent az adott időszakban vagy emelkedett.
Vonal diagram
A vonaldiagrammal történő ábrázolás egyszerű formája az árfolyam mozgásának a szemléltetésére, ám a grafikon kevés részletinformációt tartalmaz. Az adott időszakra vonatkozó záróárakat köti össze, és alkot belőlük egy vonaldiagramot, azonban azt nem tudjuk leolvasni róla, hogy mi történt – történik – az adott időintervallumban.
Oszlop chart
Az oszlop chart bal oldalán lévő kis „pöcök” az adott időszakon belüli nyitóárat, a jobb oldalán lévő pedig az adott időszakon belüli záróárat mutatja. Így az oszlop chart már jóval több információt hordoz – annyit, mint a japán gyertyák –, azonban a japán gyertyát vizuálisan jóval könnyebb értelmezni.
Japán gyertyák
A japán gyertyák esetében tulajdonképpen az oszlop chart „pöckeit” téglalappá formálódnak, és így – mivel szélessebbek – könnyebben színezhetőek. A japán gyertyák nagy előnye, hogy egyetlen gyertya szemlélteti az adott időszak alatti árfolyammozgást.
Időperiódusok (idősíkok)
Az árfolyamelemző szoftverünkben több időperiódusban is vizsgálhatjuk a piac mozgását. Ez azt jelenti, hogy ha például az órás időtávon elemzünk, akkor ott egy gyertya, egy óra árfolyamozgását mutatja.
Rövid elnevezés | Részletes elnevezés |
---|---|
M1 | perces |
M5 | öt perces |
M15 | tizenöt perces |
M30 | harminc perces |
H1 | órás |
H4 | négy órás |
D1 | napos |
W1 | hetes |
MN | havi |
A legtöbb kereskedési szoftverben további idősíkok is megtalálhatóak – például 2 perces, 8 perces, stb. A MetaTrader4 kereskedő platform alapvetően ezeket az idősíkokat tartalmazza.
A japán gyertya felépítése
A gyertya teste a nyitó- és a záróárat mutatja, a kanóca pedig a minimum és a maximumárfolyamokat az adott időszakban.
A bika (bullish) gyertya (zöld) nyitó ára a gyertya testének az alsó része, a záró pedig a test felső pereme. A kanócok azt jelzik, hogy mekkora utat járt be az adott periódus alatt az árfolyam. A medve (bearish) gyertya (piros) nyitó ára a gyertya testének felső része, a záró pedig a test alsó szegélye. A kanócok itt is az árfolyam mozgását jelzik. Hogy emelkedő, vagy csökkenő gyertyát látunk, azt a gyertyatest színe árulja el, melyet mindenki ízlése szerint állíthat be a chart-on.
Japán gyertya kialakulása
A képen egy gyertya leképzése látható, hogy milyen ármozgásból alakul ki végül a gyertya az adott időperiódus végére. A példa kedvéért most maradjunk az egy napos (D1) időtartamnál. Látható, hogy az új nap kezdetén a gyertya testének az alsó részéről indul az árfolyam, majd esni kezd, aztán eléri a napon belüli minimum szintet, melyet a gyertya alsó árnyéka szemléltet. A mélypontról aztán emelkedésnek indul egészen a napos maximum szintig (ez lesz a gyertya felső árnyéka), ahonnan visszafordulva kis eséssel végül zárja a napot. A bejárt árfolyamértékeket akárhányszor újra és újra elérheti, vagy meghaladhatja az árfolyam az adott időszak során. A minimum szint csak akkor fog változni, ha a napon belül elért addigi minimum szintnél alacsonyabb szintre ér az ár; a maximum szint pedig csak akkor fog változni, ha a napon belül elért addigi maximum szintnél magasabb szintre ér az árfolyam.
- nyitó ár – ahol az adott időintervallumot megkezdte az árfolyam
- záró ár – ahol az adott időintervallumot befejezte az árfolyam
- minimum ár – az adott időintervallum alatt elért legalacsonyabb árfolyam
- maximum ár – az adott időintervallum alatt elért legmagasabb árfolyam
A gyertyát alapvetően két részre vágja szét az adott időintervallum alatt történt árfolyammozgás.
- A nyitó és záró árfolyam közötti részre, az úgynevezett testre.
- A nyitó és záróárfolyamon kívüli részre, az úgynevezett árnyékra, más néven kanócra.
Doji gyertya létrejötte
Nézzünk egy másik példát, ahol test nélküli gyertya alakul ki, úgynevezett doji. Ez a piacon lévő bizonytalanságra utal. Jól látható, hogy az adott időintervallumban a vevők és az eladók egyensúlyban voltak. A nap első felében a nyitást követően zuhanni kezd az árfolyam, míg eléri a nap minimum szintjét, amelyet a gyertya alsó árnyéka jelez. A nap minimum szintjén megjelenő vevők hatására aztán erős emelkedés indul, ami az adott termék árát a napon belüli maximumra repíti, itt azonban további eladók jelennek meg, akik visszanyomják az árat a nyitó szintre. Ennek az eredménye a test nélkül gyertya, hosszú árnyékkal lefelé és felfelé. Ha példának okáért a nap végére a gyertya záróára mélyebben van, mint a nyitóára, akkor ebből a gyertyából egy piros, bearish gyertya lett volna.
A japán gyertyák fontosabb jelzései
Minél nagyobb a gyertya teste, annál erőteljesebb emelkedés vagy csökkenés volt az adott periódusban. A rövid, kistestű gyertyák kiegyenlítetteb erőviszonyokra utalhatnak de arra is, hogy kicsi az érdeklődés a termék iránt. A hosszú árnyéknak is jelentősége van. Jelezheti, hogy a fennálló mozgás fordul, de utalhat a piac bizonytalanságára is – különösen akkor, ha mindkét irányban hosszú az árnyék.
Fontos hangsúlyozni, hogy önmagában egy gyertya vagy gyertyacsoport jelzése még nem elég a pozíció megnyitásához. A gyertyák jelzései és a gyertya konfigurációk a szignálcsoport utolsó láncszemei. Mindezt meg kell, hogy támogassa még legalább kettő magasabb rendű jelzés is. Ilyen lehet például a trend elemzése, azaz a trend irányban való kereskedés, megtámogatva valamilyen indikátor jelzéseivel. Egyéb technikai eszközöket is hívhatunk segítségül: trendvonalak, csatornák, árfolyamalakzatok, korrekciós szerkezetek, Fibonacci szintek, Elliott hullámelmélet stb. A technikai elemzés fegyvertára óriási. A lényeg, hogy minimum három nyomos érv támogassa meg a piacra lépést, és ebből csak egy a gyertya konfiguráció.
Önálló japán gyertyák
Az önálló japán gyertyák is adhatnak támpontokat az ármozgás további menetével kapcsolatban. Természetesen nem mindig adnak korrekt jelzéseket, azonban bizonyos helyzetekben növelhetik, illetve csökkenthetik a vételi vagy eladási erők valószínűségét – és kereskedőként meg kell elégednünk a valószínűségekkel.
Az önálló japán gyertyáknak többféle típusa létezik:
Japán gyertya alakzatok
Az önálló gyertyák jelzésein felül rengeteg, több gyertyából álló csoportos konfiguráció is létezik, amelyek megtalálhatók a technikai analízis eszköztárában. Ezek az egyedülálló gyertyáknál valamivel erősebb megbízhatóságú jelzéseket adnak. A formációk lehetnek fordulatot vagy folytatást jelzők, és leginkább 2-5 gyertyából állnak.
A csoportos gyertyakonfigurációk esetében is fontos megjegyezni, hogy az önálló gyertyákhoz hasonlóan önmagukban ezek sem adnak elegendő jelzést egy ügylet megnyitásához. A pozícióba lépésünket támogassa legalább két különböző magasabb rendű jelzés is.
Száznál is több nevesített gyertya konfiguráció létezik, azonban nem a nevük megjegyzése a fontos, hanem azoknak az információknak a megértése, amelyekből állnak. Aki ismeri a fontosabb jelzéseiket, az képes lesz észrevenni és megérteni a több száz variációban megbújó üzenetet, amelyet a piac küld felénk.
Érdekel a technikai elemzés?
Ha még nem kezdted el a tanulást – de tervezed –, akkor remek kezdet lehet számodra A technikai elemzés és pénzkezelés PDF oktatóanyagunk.
Szeretnél hasonló tartalmakat kapni?
Iratkozz fel a Trader Klub hírlevelére!
Szeretnéd elsajátítani a kereskedés és piacelemzés képességét?
Ha érdekel a technikai elemzés, és szeretnél elsajátítani egy nyereségesen működtethető szabályrendszert, akkor a figyelmedbe ajánljuk a Szörf Mini Kereskedési Stratégiát, továbbá a Tőzsdeklubot, ahol láthatod és begyakorolhatod a rendszer alkalmazását.