A cikket Radulovic Attila írta.

A 2019-es adóbevallás beadási határideje 2020. május 20-a. Szinte már hagyomány, hogy 2013 óta minden évben igyekszem segítséget nyújtani a tőzsdei kereskedéssel szerzett jövedelmek magyarországi adózásával kapcsolatban. Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttem a lényeget korábbi posztjainkból – hasznos információkat találsz benne akkor is, ha magad készíted a bevallásodat és akkor is, ha könyvelő készíti azt el számodra.

Ismét segítségül hívom Grolmusz Krisztina mérlegképes könyvelőt is, aki könyvelőként teljes körű segítséget tud nyújtani a kereskedőknek az adózási szabályok útvesztőjében. 2019-ben már vendégünk volt előadóként a Trader Klub webinárium sorozatunkban. Ő lektorálta ennek a bejegyzésnek a szakmai tartalmát.

Előszó

Ez a téma senkinek sem a kedvence, vagyis ez a bejegyzés nem izgalmas, ugyanakkor tartalmazza a lényeget, melyet legjobb tudásunkkal foglaltunk össze. Törekedtünk a közérthető megfogalmazásra, ugyanakkor ha érdekel, a jogszabály szövegeit is megtalálod.

Krisztinával készítettem egy interjút, melyben a témáról beszélgettünk. Ezt a felvételt, valamint egy igen hasznos csekklistát ingyenesen rendelkezésedre bocsátunk – kattints ide!

Felhívom figyelmed, hogy az alábbi bejegyzésben szereplő információk nem minősülnek szaktanácsadásnak! Mindenképpen konzultálj a könyvelőddel, mielőtt beadod a bevallásodat. Ha nincs könyvelőd, a bejegyzés végén megtalálod Grolmusz Krisztina mérlegképes könyvelő elérhetőségét is.

Ha saját tapasztalatod eltér a bejegyzésben szereplő információktól, mindenképpen jelezd e-mailben vagy hozzászólásban, hogy frissíthessem a bejegyzést!

Milyen jövedelemnek számít a kereskedési tevékenységből származó profit?

Az SZJA bevallásban a nyereség adózása több kategóriába eshet. Figyelj oda, mert bár hasonlítanak egymásra, mégis különbözők. A devizapiaci kereskedés szemszögéből például az egyik legfontosabb eltérést az adja, hogy a NAV és az MNB szerint ellenőrzött, vagy ellenőrizetlen ügyletről van-e szó. Most a három leggyakoribb kategóriát vizsgáljuk meg közelebbről.

Lássuk a három kategória legfontosabb jellemzőit!

A leggyakoribb kategóriák

Fontos: az alábbi “fülek” okostelefonon is kattinthatók! Egyszerre csak egy fül tartalma látszik, a további füleket lejjebb találod (ha átváltasz rájuk, akkor az addig aktív fül összecsukódik).

Ebbe a kategóriába akkor sorolhatod a kereskedéseidből származó eredményt, ha a brókercégedet megtalálod a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti listájában. A listában akkor lesz benne egy cég, ha magyar, vagy ha EU-s ország felügyeleténél rendelkezik engedéllyel.

Ha a brókercég nincs fent az MNB listáján, akkor nagy valószínűséggel adózásnál sem alkalmazhatod ezt a kategóriát. Ez alól az sem jelent feltétlen egérutat, ha a brókercég székhelyének országával Magyarországnak van kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye. Ez ugyanis nem biztosítja azt, hogy az adott ország pénzügyi felügyeletének ide vonatkozó szabályai a magyar felügyelet minősítése szerint elégségesek. Példa lehet Ausztrália, amellyel van kettős adóztatást elkerülő egyezmény, ugyanakkor nem feltétlen számítanak ETÜ-nek az ottani brókercégeknél kötött ügyletek.

Könyvelés-szakmai álláspont az, hogy az adóbevallás elkészítésekor a szigorúbb szabály szerint érdemes kalkulálni, majd a bevallás kapcsán véleményt kérni a NAV-tól. A NAV szakvéleménye alapján az SZJA bevallást is lehet majd korrigálni.

És hogy miért nagyon fontos ez? Azért, mert a később tárgyalt adókiegyenlítés és a SZOCHO szempontjából nem mindegy, hogy melyik kategóriába esünk.

Olyan, jellemzően pénzügyi elszámolással záródó ügylet, amelyet egy szolgáltatás keretében devizára/valutára, árura, vagy pénzügyi eszközre kötünk. Fontos, hogy nem lehet szó csereügyletről, illetve nem lehet szó olyan ügyletről, amely során a szerződő felek a szokásos piaci értéktől (ártól) lényegesen eltérő áron szerződnek egymás között – ilyenek például az áron alul kötött spekulatív ügyletek.

Megfogalmazás a jogi szövegből kölcsönzött mondatok által:

  • az ügylet a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv által felügyelt tevékenység tárgyát képezze – vagyis a brókercég MNB engedéllyel rendelkezzen;
  • az ügyletet bármely EGT-államban (EGT: Európai Gazdasági Térség) vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval kötötték, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye,
    • ha az adott állam nem EGT-állam, biztosított az említett felügyeleti hatóság és a magyar felügyelet közötti információcsere és
    • amelyre vonatkozóan a magánszemély rendelkezik az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással.

Ide tartoznak az értékpapír átruházásából származó jövedelmek, például egy részvény eladásakor keletkező profit (az osztalék nem).

Ezen kívül ebbe a kategóriába esnek a devizapiaci hozamok is, amennyiben azok valamilyen – fent részletezett – okból nem tartoznak az ETÜ hatálya alá.

Mivel az MNB által nem biztos, hogy ellenőrzött tőkepiacnak számít az adott brókercég felügyeleti országa, ezért nagyságrendekkel rosszabb feltételű adózás vonatkozik az itt bejegyzett brókercégeken keresztül kötött devizapiaci ügyletekre is. A kisebbik probléma, hogy SZOCHO-t, azaz szociális hozzájárulást kell fizetni, amely 17,5%. A nagyobbik: nem működik az adókiegyenlítés – azaz a megtermelt profit után mindenképpen adózni kell, akkor is, ha azt már akár az éven belül elbuktuk.

Árfolyamnyereségből származó jövedelem – jellemzően offshore befektetési szolgáltatóknál – az értékpapír átruházásával megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított összeg és a járulékos költségek együttes összegét.

Nem minősül azonban árfolyamnyereségből származó jövedelemnek:
  • az ellenőrzött tőkepiaci ügyletben (tőzsdén) értékesített értékpapír árfolyamnyeresége, amely a többi ügylettel összevonva az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem részét képezi.
Az értékpapír megszerzésére fordított érték:
  • ellenőrzött tőkepiaci ügylet során megszerzett értékpapírnál az ügylet szerinti, igazolt ellenérték;
  • ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek nem minősülő visszterhes szerződéssel megszerzett értékpapírnál a szerződésben foglalt ellenértékből az átruházásig igazoltan megfizetett összeg
Az értékpapír értékesítéséhez kapcsolódó járulékos költség:
  • az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggő, a magánszemélyt terhelő igazolt kiadás (ideértve különösen az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggésben nyújtott, a külön törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység, a befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás vagy árutőzsdei szolgáltatási tevékenység ellenértékét is),
  • az értékpapír megszerzésének alapjául szolgáló vételi (jegyzési) jog és az értékpapír átruházásának alapjául szolgáló eladási jog ellenértékeként a magánszemélyt terhelő, igazolt (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is) összeg.

Ez a kategória a megfelelő, ha részvénnyel rendelkezel. Ekkor tulajdonrészed van az adott cégben, és így évről évre bevételhez juthatsz osztalékként.

Ugyancsak ezt a kategóriát kell alkalmaznod, ha belföldi (magyar) cégben van részvényed.

Az osztalék érkezhet külföldi és belföld forrásból is, utána 15% SZJA-t, valamint bizonyos esetekben 17,5%-os szociális hozzájárulást kell fizetned. (Pl. EGT-államok tőzsdéin vásárolt részvények osztaléka után csak 15% SZJA-t kell fizetni.)

Jellemzően a kifizetőhely gondoskodik az adók levonásáról, neked pedig mindenképpen fel kell tüntetned a bevallásban.

Ha Ön osztalék címén jutott jövedelemhez 2019-ben, akkor annak összegét és adóját ebbe a sorba kell beírnia a kifizető (társaság) igazolása alapján. Az adó mértéke főszabály szerint 15%. A jövedelmet a „d” oszlopba, az adó összegét pedig az „e” oszlopba kell beírnia.

Osztaléknak minősül:

  • a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott jövedelem;
  • a kamatozó részvény kamata;
  • a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem;
  • az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozama;
  • a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére juttatott vagyoni érték;
  • a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg;
  • a közhasznúnak nem minősülő alapítvány által az alapítványi vagyon hozamainak terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték.

A bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, valamint a közhasznúnak nem minősülő alapítvány részére juttatott vagyoni érték esetén azt kell feltételezni, hogy a kedvezményezett először a hozamot szerzi meg, tehát először az adóköteles osztalék kifizetése történik meg. Ha a kifizető – kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély – nyilvántartása alapján a hozamok nem különíthetőek el a kezelt vagy az alapítványi vagyontól, a magánszemély által megszerzett vagyoni érték egészét osztaléknak kell tekinteni.

A tartós befektetési szerződés (Szja tv. 67/B. §) lekötési nyilvántartásában szereplő, osztalékfizetésre jogosító részvényekre tekintettel kifizetett osztalék a lekötött pénzösszeg hozamaként tartós befektetésből származó jövedelemnek minősül, mely után adókötelezettség csak a lekötés megszűnése, megszakítása esetén keletkezik. Ha Önnek tartós befektetésben elhelyezett értékpapír után kerül kifizetésre osztalékjövedelem, azt a 167. sorban nem kell szerepeltetnie.

Ha Ön külföldön szerzett osztalékjövedelmet, azt a 19SZJA-05-ös lapon kell a 182. sorban bevallania.

Interjú Grolmusz Krisztinával a tőzsdei kereskedés adózásáról

Hogyan tudjuk minimalizálni az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó SZJA mértékét?

Az adótörvény – az ETÜ kategórián belül – lehetőséget biztosít az ún. adókiegyenlítésre.

Ez számunkra azt jelenti, hogy a tárgyévben vagy az azt megelőző 2 évben (tehát összesen 3 adóév viszonylatában) a befektető/adózó az évzáráskor mutatkozó veszteségeit és nyereségeit szembeállíthatja egymással.

Itt kap jelentőséget, hogy nem csak nyereség elérése esetén kell a bevallás megfelelő sorait kitöltenünk, hanem veszteség esetén is, mert a későbbi nyereségünk adóját ezen veszteségek adójával csökkenteni tudjuk.

Magyar pénzügyi szolgáltató(k) esetén a bizonylatok a kapott igazolások, melyeket legkésőbb a tárgyévet követő év február 15-ig meg kell kapnunk. Ezek általában elég részletesen, sokszor a bevallás soraira is kitérve tartalmazzák a lezárt ügyletek adatait, ahol a pénzügyi elszámolás is megtörtént (nyereség, veszteség, közvetlenül kapcsolódó díjak/költségek). Ezek kiegészítése lehet saját nyilvántartásunk, ami összegzi és adóbevallásra alkalmassá varázsolja a kapott kimutatásokat.

Külföldi pénzügyi szolgáltató(k) esetén a számlánk kimutatása (statement) vagy saját nyilvántartásunk (excel tábla, külön vezetve az árfolyamnyereség és az ettől eltérő adatok – jutalék, kamat, stb. összegeit). Ha kereskedési számlád nem forint alapú, akkor lényeges, hogy minden ügylet eredményét a zárás napján érvényes MNB árfolyamon váltsd át forintra!

Figyeljünk rá, hogy ennél a jövedelemkategóriánál az adózó magánszemélynek kell megállapítania, bevallania és megfizetnie az adót, itt nincs kifizetői adólevonás.

Milyen igazolásokat fogad el a NAV?

Belföldi számlavezető: A kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató az adóévet követő év február 15-éig – a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével – a ’K86-os nyomtatványon adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz a magánszemély adóévben megvalósult ügyleteiben megszerzett bevételek összegéről. Az ügyletek kapcsán az adóévben közvetlenül felmerült költségekkel az adó alapja csökkenthető. Ide kapcsolódhat a jutalék és a kamat, de nem kapcsolódik ide például a számlavezetés díja.

Külföldi számlavezető: A jövedelmet és az adót a külföldi befektetési szolgáltató által kiadott igazolás alapján magánszemélynek kell megállapítani és megfizetni, az ügyleti ráfordítást saját nyilvántartása, vagy az ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek)ről a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok (teljesítés-igazolások) alapján állapítja meg.

Fontos, hogy az ügyletek költségét és eredményét az ügylet zárása napján érvényes MNB devizaárfolyam alapján szükséges forintra átváltani.

Adókiegyenlítési példa: Péter, akinek kizárólag ellenőrzött tőkepiacon voltak ügyletei

Péter évek óta különböző tőzsdei ügyletekkel próbálkozik. 2017-ben és 2018-ban nyereséget sajnos még nem ért el, annál inkább voltak viszont veszteségei (300 000 és 600 000 Ft). Péter mindkét évben ezen veszteségeit – előre gondolkodva – szerepeltette az SZJA bevallás megfelelő soraiban.

2019-ben Péter nyereséget (1 300 000 Ft) ért el.

Az előregondolkodás biztosítja számára a lehetőséget arra, hogy a 2020-ban beküldendő SZJA bevallásában szembeállíthassa a 2019-es évben elért nagyobb nyereséget a korábbi évek veszteségeivel. Azaz kevesebb adót kell fizetnie, az adókiegyenlítésnek köszönhetően.

Először a 19SZJA-04 lapon a 172. sorban bevallja a 2019-ben elért nyereséget (1.300.000 Ft), illetve annak adóját. Előkészíti továbbá a korábbi évek (2017. és 2018.) bevallásait, hiszen ezeken szerepelnek az adott évek veszteségei.

Majd kiszámolja az adókiegyenlítést:

Év Adóalap Adó mértéke SZJA
2017 -300 000 Ft 15% -45 000 Ft
2018 -600 000 Ft 15% -90 000 Ft
2019 1 300 000 Ft 15% +195 000 Ft
Összesen 60 000 Ft

Példa: Lajos, akinek kizárólag nem ellenőrzött tőkepiacon voltak ügyletei

Péter barátja, Lajos egy Cook-szigeteken (Seychelle-szigeteken, Kirgizisztánban, stb.) bejegyzett brókercégnél vezeti a kereskedési számláját. Mivel a Cook-szigetek EGT államon kívüli, nincsen Magyarországgal kettős adóztatást elkerülő egyezménye és a brókercég az MNB listájában sem szerepel az engedélyezett cégek között, Lajos sokkal rosszabb feltételekkel kell, hogy adózzon, mint Péter.

Lajos is hasonló eredményeket ért el, azonban neki nincs lehetősége adókiegyenlítésre, még az adóéven belül sem!

Kereskedése árfolyamnyereség szerinti adózás alá tartozik, ami sokkal kedvezőtlenebb: itt nem lehet számításba venni a veszteségeket, ha nyereséget ért el, akkor annak adóját (15% SZJA) és még SZOCHO-t is (17,5%) kell fizetnie.

Év Adóalap Adó mértéke SZJA SZOCHO
2017 -300 000 Ft 15% * *
2018 -600 000 Ft 15% * *
2019 1 300 000 Ft 15% 195 000 Ft 227 500 Ft
Összesen 422 500 Ft

Lajos tehát 195 000 Ft-ot fizet SZJA-ként, ezen felül 17,5% SZOCHO-t is kénytelen fizetni, melynek összege az 1 300 000 Ft alap esetén 227 500 Ft. Lajos tehát összesen 422 500 Ft adót fizet.

Megjegyzés: a SZOCHO-nak nincs összegszerű maximuma, mint korábban az EHO-nak, viszont a SZOCHO alapjának van maximuma: ha ezt bizonyos jövedelmeket összesítve elérjük, abban az évben a fennmaradó jövedelmekre már nem kell megfizetni a SZOCHO-t.

*Figyelem: a táblázatban nem tüntettem fel a 2017-ben és 2018-ban esetlegesen elért nyereségeket, – hiszen nincs olyan, hogy valaki egy adóéven belül kizárólag nyer, vagy kizárólag veszít.

Lajosnak minden elért nyereség után adóznia kell, azaz a három év szummája számára igen tragikusan alakul.

Radu megjegyzése: természetesen az éven belüli szembeállíthatóság hiánya teljes abszurdum, az adózási szabályok azonban így szólnak.

Az adóhatóság is segíthet a bevallásban

További könnyebbség, hogy a NAV is besegít nekünk az adóbevallásunk elkészítésében – a magyar pénzügyi szolgáltatóknál végzett kereskedéseink kapcsán.

Az eSZJA bevezetésével és egy törvény módosításával – melyben kötelezővé tették a hazai befektetési szolgáltatók részére, hogy a NAV felé adatot szolgáltassanak a náluk bonyolított ügyletekről – lehetővé vált, hogy nem csak önadózással tudjuk adóbevallásunkat elkészíteni, hanem az eSZJA felületen a NAV szinte tálcán kínálja nekünk az adatokat. Saját érdekünkben azonban ezt minden esetben ellenőrizzük, és ha szükséges – tegyük meg a megfelelő kiegészítéseket.

A bevallást is le lehet adni az eSZJA felületén. Ha mindenben egyeznek az NAV által felkínált összegek, akkor csak simán az elfogadás gombra kell nyomni, és el is megy a bevallás. Ha más is bele kell, hogy kerüljön, akkor be kell írni és úgy elküldeni.

Profi segítségre van szükséged?

Jó szívvel ajánlom számodra Kriszti könyvelési szolgáltatásait.

Grolmusz Krisztina - Irodakukac Kft.

Grolmusz Krisztina

Telefon: +36 30 992 96 26

E-mail: kriszti@irodakukac.hu

Könyvelőiroda vezetőként, több mint 20 éve foglalkozom számviteli szolgáltatással.

Szívesen nyújtok kezdő vállalkozások részére előzetes tanácsadást, akár online konzultáció keretében is.

A hagyományos könyvelési feladatokon túllépve újabb, érdekes területekre specializálódtam, így ma már ügyfeleim java része informatikával, e-kereskedelemmel, online szolgáltatásokkal, kriptovalutákkal foglalkozó vállalkozásokból és magánszemélyekből tevődik össze.

Ehhez a feladathoz választott és fejlesztett informatikai hátterem lehetővé teszi, hogy ügyfeleimmel az ország bármely pontján tudjam tartani a kapcsolatot.

Partnereim kedvelik világos, közérthető magyarázataimat. Célom az egyszerű, gondtalan és stresszmentes hétköznapok biztosítása számukra.