Tőzsdei kereskedés adózása: ETÜ, árfolyamnyereség, osztalék

A 2019-es adóbevallás beadási határideje 2020. május 20-a. Szinte már hagyomány, hogy 2013 óta minden évben igyekszem segítséget nyújtani a tőzsdei kereskedéssel szerzett jövedelmek magyarországi adózásával kapcsolatban. Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttem a lényeget korábbi posztjainkból – hasznos információkat találsz benne akkor is, ha magad készíted a bevallásodat és akkor is, ha könyvelő készíti azt el számodra.

Ismét segítségül hívom Grolmusz Krisztina mérlegképes könyvelőt is, aki könyvelőként teljes körű segítséget tud nyújtani a kereskedőknek az adózási szabályok útvesztőjében. 2019-ben már vendégünk volt előadóként a Trader Klub webinárium sorozatunkban. Ő lektorálta ennek a bejegyzésnek a szakmai tartalmát.

Előszó

Ez a téma senkinek sem a kedvence, vagyis ez a bejegyzés nem izgalmas, ugyanakkor tartalmazza a lényeget, melyet legjobb tudásunkkal foglaltunk össze. Törekedtünk a közérthető megfogalmazásra, ugyanakkor ha érdekel, a jogszabály szövegeit is megtalálod.

Krisztinával készítettem egy interjút, melyben a témáról beszélgettünk. Ezt a felvételt, valamint egy igen hasznos csekklistát ingyenesen rendelkezésedre bocsátunk – kattints ide!

2021-ben létrehoztuk a HU-TAX csomagot, amely az alábbiakat tartalmazza:

  • Univerzális Excel táblázat, mely a kézzel bevitt/bemásolt ügyletek záróidőpontja alapján automatikusan forintra váltja az ügylet profitját a hivatalos MNB árfolyamok alapján. A táblázat használatát részletes bemutató videóban mutatjuk be.

  • MetaTrader4 és MetaTrader5 expert, amelynek segítségével automatikusan exportálhatod és forintosíthatod az összes ügyletet, évenkénti bontásban. Bemutató videókkal!

  • Bónusz videó, amelyben végigvezetünk az SZJA bevallás online beadásán.

HU-TAX forintosító csomag

Milyen jövedelemnek számít a kereskedési tevékenységből származó profit?

Az SZJA bevallásban a nyereség adózása több kategóriába eshet. Figyelj oda, mert bár hasonlítanak egymásra, mégis különbözők. A devizapiaci kereskedés szemszögéből például az egyik legfontosabb eltérést az adja, hogy a NAV és az MNB szerint ellenőrzött, vagy ellenőrizetlen ügyletről van-e szó. Most a három leggyakoribb kategóriát vizsgáljuk meg közelebbről.

Lássuk a három kategória legfontosabb jellemzőit!

A leggyakoribb kategóriák

Fontos: az alábbi “fülek” okostelefonon is kattinthatók! Egyszerre csak egy fül tartalma látszik, a további füleket lejjebb találod (ha átváltasz rájuk, akkor az addig aktív fül összecsukódik).

Ebbe a kategóriába akkor sorolhatod a kereskedéseidből származó eredményt, ha a brókercégedet megtalálod a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti listájában. A listában akkor lesz benne egy cég, ha magyar, vagy ha EU-s ország felügyeleténél rendelkezik engedéllyel.

Ha a brókercég nincs fent az MNB listáján, akkor nagy valószínűséggel adózásnál sem alkalmazhatod ezt a kategóriát. Ez alól az sem jelent feltétlen egérutat, ha a brókercég székhelyének országával Magyarországnak van kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye. Ez ugyanis nem biztosítja azt, hogy az adott ország pénzügyi felügyeletének ide vonatkozó szabályai a magyar felügyelet minősítése szerint elégségesek. Példa lehet Ausztrália, amellyel van kettős adóztatást elkerülő egyezmény, ugyanakkor nem feltétlen számítanak ETÜ-nek az ottani brókercégeknél kötött ügyletek.

Könyvelés-szakmai álláspont az, hogy az adóbevallás elkészítésekor a szigorúbb szabály szerint érdemes kalkulálni, majd a bevallás kapcsán véleményt kérni a NAV-tól. A NAV szakvéleménye alapján az SZJA bevallást is lehet majd korrigálni.

És hogy miért nagyon fontos ez? Azért, mert a később tárgyalt adókiegyenlítés és a SZOCHO szempontjából nem mindegy, hogy melyik kategóriába esünk.

Olyan, jellemzően pénzügyi elszámolással záródó ügylet, amelyet egy szolgáltatás keretében devizára/valutára, árura, vagy pénzügyi eszközre kötünk. Fontos, hogy nem lehet szó csereügyletről, illetve nem lehet szó olyan ügyletről, amely során a szerződő felek a szokásos piaci értéktől (ártól) lényegesen eltérő áron szerződnek egymás között – ilyenek például az áron alul kötött spekulatív ügyletek.

Megfogalmazás a jogi szövegből kölcsönzött mondatok által:

  • az ügylet a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv által felügyelt tevékenység tárgyát képezze – vagyis a brókercég MNB engedéllyel rendelkezzen;
  • az ügyletet bármely EGT-államban (EGT: Európai Gazdasági Térség) vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval kötötték, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye,
    • ha az adott állam nem EGT-állam, biztosított az említett felügyeleti hatóság és a magyar felügyelet közötti információcsere és
    • amelyre vonatkozóan a magánszemély rendelkezik az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással.

Ide tartoznak az értékpapír átruházásából származó jövedelmek, például egy részvény eladásakor keletkező profit (az osztalék nem).

Ezen kívül ebbe a kategóriába esnek a devizapiaci hozamok is, amennyiben azok valamilyen – fent részletezett – okból nem tartoznak az ETÜ hatálya alá.

Mivel az MNB által nem biztos, hogy ellenőrzött tőkepiacnak számít az adott brókercég felügyeleti országa, ezért nagyságrendekkel rosszabb feltételű adózás vonatkozik az itt bejegyzett brókercégeken keresztül kötött devizapiaci ügyletekre is. A kisebbik probléma, hogy SZOCHO-t, azaz szociális hozzájárulást kell fizetni, amely 17,5%. A nagyobbik: nem működik az adókiegyenlítés – azaz a megtermelt profit után mindenképpen adózni kell, akkor is, ha azt már akár az éven belül elbuktuk.

Árfolyamnyereségből származó jövedelem – jellemzően offshore befektetési szolgáltatóknál – az értékpapír átruházásával megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított összeg és a járulékos költségek együttes összegét.

Nem minősül azonban árfolyamnyereségből származó jövedelemnek:
  • az ellenőrzött tőkepiaci ügyletben (tőzsdén) értékesített értékpapír árfolyamnyeresége, amely a többi ügylettel összevonva az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem részét képezi.
Az értékpapír megszerzésére fordított érték:
  • ellenőrzött tőkepiaci ügylet során megszerzett értékpapírnál az ügylet szerinti, igazolt ellenérték;
  • ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek nem minősülő visszterhes szerződéssel megszerzett értékpapírnál a szerződésben foglalt ellenértékből az átruházásig igazoltan megfizetett összeg
Az értékpapír értékesítéséhez kapcsolódó járulékos költség:
  • az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggő, a magánszemélyt terhelő igazolt kiadás (ideértve különösen az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggésben nyújtott, a külön törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység, a befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás vagy árutőzsdei szolgáltatási tevékenység ellenértékét is),
  • az értékpapír megszerzésének alapjául szolgáló vételi (jegyzési) jog és az értékpapír átruházásának alapjául szolgáló eladási jog ellenértékeként a magánszemélyt terhelő, igazolt (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is) összeg.

Ez a kategória a megfelelő, ha részvénnyel rendelkezel. Ekkor tulajdonrészed van az adott cégben, és így évről évre bevételhez juthatsz osztalékként.

Ugyancsak ezt a kategóriát kell alkalmaznod, ha belföldi (magyar) cégben van részvényed.

Az osztalék érkezhet külföldi és belföld forrásból is, utána 15% SZJA-t, valamint bizonyos esetekben 17,5%-os szociális hozzájárulást kell fizetned. (Pl. EGT-államok tőzsdéin vásárolt részvények osztaléka után csak 15% SZJA-t kell fizetni.)

Jellemzően a kifizetőhely gondoskodik az adók levonásáról, neked pedig mindenképpen fel kell tüntetned a bevallásban.

Ha Ön osztalék címén jutott jövedelemhez 2019-ben, akkor annak összegét és adóját ebbe a sorba kell beírnia a kifizető (társaság) igazolása alapján. Az adó mértéke főszabály szerint 15%. A jövedelmet a „d” oszlopba, az adó összegét pedig az „e” oszlopba kell beírnia.

Osztaléknak minősül:

  • a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott jövedelem;
  • a kamatozó részvény kamata;
  • a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem;
  • az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozama;
  • a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére juttatott vagyoni érték;
  • a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg;
  • a közhasznúnak nem minősülő alapítvány által az alapítványi vagyon hozamainak terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték.

A bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, valamint a közhasznúnak nem minősülő alapítvány részére juttatott vagyoni érték esetén azt kell feltételezni, hogy a kedvezményezett először a hozamot szerzi meg, tehát először az adóköteles osztalék kifizetése történik meg. Ha a kifizető – kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély – nyilvántartása alapján a hozamok nem különíthetőek el a kezelt vagy az alapítványi vagyontól, a magánszemély által megszerzett vagyoni érték egészét osztaléknak kell tekinteni.

A tartós befektetési szerződés (Szja tv. 67/B. §) lekötési nyilvántartásában szereplő, osztalékfizetésre jogosító részvényekre tekintettel kifizetett osztalék a lekötött pénzösszeg hozamaként tartós befektetésből származó jövedelemnek minősül, mely után adókötelezettség csak a lekötés megszűnése, megszakítása esetén keletkezik. Ha Önnek tartós befektetésben elhelyezett értékpapír után kerül kifizetésre osztalékjövedelem, azt a 167. sorban nem kell szerepeltetnie.

Ha Ön külföldön szerzett osztalékjövedelmet, azt a 19SZJA-05-ös lapon kell a 182. sorban bevallania.

Interjú Grolmusz Krisztinával a tőzsdei kereskedés adózásáról

Hogyan tudjuk minimalizálni az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó SZJA mértékét?

Az adótörvény – az ETÜ kategórián belül – lehetőséget biztosít az ún. adókiegyenlítésre.

Ez számunkra azt jelenti, hogy a tárgyévben vagy az azt megelőző 2 évben (tehát összesen 3 adóév viszonylatában) a befektető/adózó az évzáráskor mutatkozó veszteségeit és nyereségeit szembeállíthatja egymással.

Itt kap jelentőséget, hogy nem csak nyereség elérése esetén kell a bevallás megfelelő sorait kitöltenünk, hanem veszteség esetén is, mert a későbbi nyereségünk adóját ezen veszteségek adójával csökkenteni tudjuk.

Magyar pénzügyi szolgáltató(k) esetén a bizonylatok a kapott igazolások, melyeket legkésőbb a tárgyévet követő év február 15-ig meg kell kapnunk. Ezek általában elég részletesen, sokszor a bevallás soraira is kitérve tartalmazzák a lezárt ügyletek adatait, ahol a pénzügyi elszámolás is megtörtént (nyereség, veszteség, közvetlenül kapcsolódó díjak/költségek). Ezek kiegészítése lehet saját nyilvántartásunk, ami összegzi és adóbevallásra alkalmassá varázsolja a kapott kimutatásokat.

Külföldi pénzügyi szolgáltató(k) esetén a számlánk kimutatása (statement) vagy saját nyilvántartásunk (excel tábla, külön vezetve az árfolyamnyereség és az ettől eltérő adatok – jutalék, kamat, stb. összegeit). Ha kereskedési számlád nem forint alapú, akkor lényeges, hogy minden ügylet eredményét a zárás napján érvényes MNB árfolyamon váltsd át forintra!

Figyeljünk rá, hogy ennél a jövedelemkategóriánál az adózó magánszemélynek kell megállapítania, bevallania és megfizetnie az adót, itt nincs kifizetői adólevonás.

Milyen igazolásokat fogad el a NAV?

Belföldi számlavezető: A kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató az adóévet követő év február 15-éig – a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével – a ’K86-os nyomtatványon adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz a magánszemély adóévben megvalósult ügyleteiben megszerzett bevételek összegéről. Az ügyletek kapcsán az adóévben közvetlenül felmerült költségekkel az adó alapja csökkenthető. Ide kapcsolódhat a jutalék és a kamat, de nem kapcsolódik ide például a számlavezetés díja.

Külföldi számlavezető: A jövedelmet és az adót a külföldi befektetési szolgáltató által kiadott igazolás alapján magánszemélynek kell megállapítani és megfizetni, az ügyleti ráfordítást saját nyilvántartása, vagy az ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek)ről a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok (teljesítés-igazolások) alapján állapítja meg.

Fontos, hogy az ügyletek költségét és eredményét az ügylet zárása napján érvényes MNB devizaárfolyam alapján szükséges forintra átváltani.

MetaTrader4, MetaTrader5 platformokhoz teljesen, egyéb platformokhoz pedig részlegesen automatizált forintra váltó segédeszközöket hoztunk létre. Bővebben az alábbi képre kattintva találsz infót a HU-TAX csomagunkról.

HU-TAX forintosító csomag

Adókiegyenlítési példa: Péter, akinek kizárólag ellenőrzött tőkepiacon voltak ügyletei

Péter évek óta különböző tőzsdei ügyletekkel próbálkozik. 2017-ben és 2018-ban nyereséget sajnos még nem ért el, annál inkább voltak viszont veszteségei (300 000 és 600 000 Ft). Péter mindkét évben ezen veszteségeit – előre gondolkodva – szerepeltette az SZJA bevallás megfelelő soraiban.

2019-ben Péter nyereséget (1 300 000 Ft) ért el.

Az előregondolkodás biztosítja számára a lehetőséget arra, hogy a 2020-ban beküldendő SZJA bevallásában szembeállíthassa a 2019-es évben elért nagyobb nyereséget a korábbi évek veszteségeivel. Azaz kevesebb adót kell fizetnie, az adókiegyenlítésnek köszönhetően.

Először a 19SZJA-04 lapon a 172. sorban bevallja a 2019-ben elért nyereséget (1.300.000 Ft), illetve annak adóját. Előkészíti továbbá a korábbi évek (2017. és 2018.) bevallásait, hiszen ezeken szerepelnek az adott évek veszteségei.

Majd kiszámolja az adókiegyenlítést:

Év Adóalap Adó mértéke SZJA
2017 -300 000 Ft 15% -45 000 Ft
2018 -600 000 Ft 15% -90 000 Ft
2019 1 300 000 Ft 15% +195 000 Ft
Összesen 60 000 Ft

Példa: Lajos, akinek kizárólag nem ellenőrzött tőkepiacon voltak ügyletei

Péter barátja, Lajos egy Cook-szigeteken (Seychelle-szigeteken, Kirgizisztánban, stb.) bejegyzett brókercégnél vezeti a kereskedési számláját. Mivel a Cook-szigetek EGT államon kívüli, nincsen Magyarországgal kettős adóztatást elkerülő egyezménye és a brókercég az MNB listájában sem szerepel az engedélyezett cégek között, Lajos sokkal rosszabb feltételekkel kell, hogy adózzon, mint Péter.

Lajos is hasonló eredményeket ért el, azonban neki nincs lehetősége adókiegyenlítésre, még az adóéven belül sem!

Kereskedése árfolyamnyereség szerinti adózás alá tartozik, ami sokkal kedvezőtlenebb: itt nem lehet számításba venni a veszteségeket, ha nyereséget ért el, akkor annak adóját (15% SZJA) és még SZOCHO-t is (17,5%) kell fizetnie.

Év Adóalap Adó mértéke SZJA SZOCHO
2017 -300 000 Ft 15% * *
2018 -600 000 Ft 15% * *
2019 1 300 000 Ft 15% 195 000 Ft 227 500 Ft
Összesen 422 500 Ft

Lajos tehát 195 000 Ft-ot fizet SZJA-ként, ezen felül 17,5% SZOCHO-t is kénytelen fizetni, melynek összege az 1 300 000 Ft alap esetén 227 500 Ft. Lajos tehát összesen 422 500 Ft adót fizet.

Megjegyzés: a SZOCHO-nak nincs összegszerű maximuma, mint korábban az EHO-nak, viszont a SZOCHO alapjának van maximuma: ha ezt bizonyos jövedelmeket összesítve elérjük, abban az évben a fennmaradó jövedelmekre már nem kell megfizetni a SZOCHO-t.

*Figyelem: a táblázatban nem tüntettem fel a 2017-ben és 2018-ban esetlegesen elért nyereségeket, – hiszen nincs olyan, hogy valaki egy adóéven belül kizárólag nyer, vagy kizárólag veszít.

Lajosnak minden elért nyereség után adóznia kell, azaz a három év szummája számára igen tragikusan alakul.

Radu megjegyzése: természetesen az éven belüli szembeállíthatóság hiánya teljes abszurdum, az adózási szabályok azonban így szólnak.

Az adóhatóság is segíthet a bevallásban

További könnyebbség, hogy a NAV is besegít nekünk az adóbevallásunk elkészítésében – a magyar pénzügyi szolgáltatóknál végzett kereskedéseink kapcsán.

Az eSZJA bevezetésével és egy törvény módosításával – melyben kötelezővé tették a hazai befektetési szolgáltatók részére, hogy a NAV felé adatot szolgáltassanak a náluk bonyolított ügyletekről – lehetővé vált, hogy nem csak önadózással tudjuk adóbevallásunkat elkészíteni, hanem az eSZJA felületen a NAV szinte tálcán kínálja nekünk az adatokat. Saját érdekünkben azonban ezt minden esetben ellenőrizzük, és ha szükséges – tegyük meg a megfelelő kiegészítéseket.

A bevallást is le lehet adni az eSZJA felületén. Ha mindenben egyeznek az NAV által felkínált összegek, akkor csak simán az elfogadás gombra kell nyomni, és el is megy a bevallás. Ha más is bele kell, hogy kerüljön, akkor be kell írni és úgy elküldeni.

Profi segítségre van szükséged?

Jó szívvel ajánlom számodra Kriszti könyvelési szolgáltatásait.

Grolmusz Krisztina - Irodakukac Kft.

Grolmusz Krisztina

Telefon: +36 30 992 96 26

E-mail: kriszti@irodakukac.hu

Könyvelőiroda vezetőként, több mint 20 éve foglalkozom számviteli szolgáltatással.

Szívesen nyújtok kezdő vállalkozások részére előzetes tanácsadást, akár online konzultáció keretében is.

A hagyományos könyvelési feladatokon túllépve újabb, érdekes területekre specializálódtam, így ma már ügyfeleim java része informatikával, e-kereskedelemmel, online szolgáltatásokkal, kriptovalutákkal foglalkozó vállalkozásokból és magánszemélyekből tevődik össze.

Ehhez a feladathoz választott és fejlesztett informatikai hátterem lehetővé teszi, hogy ügyfeleimmel az ország bármely pontján tudjam tartani a kapcsolatot.

Partnereim kedvelik világos, közérthető magyarázataimat. Célom az egyszerű, gondtalan és stresszmentes hétköznapok biztosítása számukra.

Tetszett ez a cikk? Oszd meg, hogy másokhoz is eljuthasson!

29 hozzászólás

  1. Kaponya Károly 2020-06-18 at 12:43 - Reply

    Szia Radu!
    Jó az írás, de lenne egy pontosításom.
    Azt írod, hogy: ” …. Osztalékból származó jövedelem
    Az adóbevallás 04-es lapjának 167. sorában (belföldi osztalék), illetve 05-ös lapjának 182. sorában (külföldi osztalék) találod ezt a lehetőséget.
    Az adó mértéke 15%, az adókiegyenlítés nem lehetséges, és van 17,5% SZOCHO fizetési kötelezettség. ….”

    Szerintem SZOCHO fizetési kötelezettség nem minden osztalékra vonatkoztatható. Ugyanis az EGT-ben működő tőzsdére bevezetett papírok osztaléka mentesül a SZOCHO fizetési kötelezettség alól.
    A vonatkozó tv:
    “2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról”
    Adó fizetési kötelezettség áll fenn az 1. § (5) c) az osztalék [Szja tv. 66. §],…. , … Magyarországon adóztatható része után.
    –DE!
    5. § ….(3) Nem esik az 1. § (5) bekezdés c) pontja szerinti adófizetési kötelezettség alá az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama.

    Üdv: kiskaponya

    Ui: Most nickname alól figyellek, mert régebben, amikor regisztráltam, nem bíztam az oldalad komolyságában. Hála Istennek, fölösleges volt a félelmem. Jól csinálod, grat!!
    Majd egyszer a normális nevemen is fogok nálad regelni.

    • Radulovic Attila 2020-06-18 at 12:56 - Reply

      Kedves Károly!

      Köszönöm az észrevételt és pozitív szavaidat, a bejegyzést hamarosan javítani fogom. A bejegyzésben hivatkozott ingyenes csekklistában helyesen írtunk erről, a bejegyzésben viszont benne maradt az általad kifogásolt rész. A csekklistában így írunk róla:

      Kétféle adókötelezettség merül fel: a 15% SZJA – ez minden osztalék után megfizetendő -, és a 17,5% szocho, mely nem minden esetben fizetendő.
      Pl. EGT-államok tőzsdéin vásárolt részvények osztaléka után csak 15% SZJA-t kell fizetni, míg egyéb (pl. amerikai) részvények után a 15% SZJA mellett a 17,5% szocho fizetési kötelezettség is fennáll.

      Azt elárulod, hogy mi volt az, ami miatt nem bíztál az oldalunk komolyságában? 🙂

  2. Zozó 2020-11-23 at 20:37 - Reply

    Kedves Attila!

    Mindekelőtt gratulálok a hétköznapi ember nyelvén is érthető és világos leíráshoz, számomra hiánypótló volt és rengeteg hasznos információval szolgált.

    Egy ismerősöm révén Virgin Szigetek-i brókercégnél vezetett számlát nyitottam ezen a héten. Olvastam, hogy ebben az esetben a 15%-os SZJA-n felől 17,5% Szochót is fizetni kell az árfolyamnyereség után és ezekkel szemben a veszteséges üzletek egyáltalán nem állíthatóak szembe.
    Ugyanakkor az információk miatt kénytelen vagyok ezt a brókercéget használni, aki egyébként az MT4 platformot használja a kereskedéshez. Az lenne a kérdésem, hogy az év végén történő áfolyamnyereség bevallását a saját nyilvántartásom vezetése alapján tudom megtenni? Az MT4 platform a tranzakciókat az Account Historyban rögzíti, ami alapján tudok nyilvántartást vezetni, de nem tudom ez mennyire elegendő, mi szükséges még esetleg a nyilvántartáshoz?

    Előre is köszönöm a válaszát!

    • Radulovic Attila 2020-11-24 at 18:12 - Reply

      Kedves Zozó!

      Köszönöm a visszajelzést, örülök, hogy hasznosnak ítéli az anyagot!

      Tudomásom szerint a saját nyilvántartásnak nincsen kötött formátuma, ezért az MT4 számlatörténete ismegfelelő lehet, ha a többi szabály megfelelően be van tartva. (Az anyagban bővebben kifejtettem, de pl. a kiegyenlítésre, a tranzakciók eredményeinek adott napi MNB árfolyam alapján történő átváltására gondolok nem HUF számla esetén stb.) Sokan beimportálják a számlatörténetet egy Excel fájlba, hiszen ott könnyebb dolgozni az adatokkal. Ehhez egy egyszerű exportáló szkriptet itt talál.

  3. Zozó 2020-11-24 at 18:39 - Reply

    Kedves Attila!

    Köszönöm a gyors válaszát, sajnos a scriptet nem lehet letölteni folyamatosan visszaugrik az adott oldalra a Letöltés gombra kattintva.

    • Radulovic Attila 2020-11-24 at 18:54 - Reply

      Elnézést a kellemetlenségért! Kérem, töltse újra az oldalt, most már működni fog. Megköszönöm, ha visszajelez!

  4. Zozó 2020-11-25 at 12:55 - Reply

    Köszönöm, tökéletesen működik, nagy segítség!

    Szép napot!

  5. Endre 2020-12-27 at 21:02 - Reply

    Szia!

    1. https://traderklub.hu/cikkek/trader-klub-webinariumok/trader-klub-webinarium-2019-aprilis-2-grolmusz-krisztina-2/
    2. https://www.youtube.com/watch?v=UKgcx7yIGxo

    A 1-2. fenti linkekre feltett videón 47:40-nél azt mondja a könyvelőtök, hogy külföldi szolgáltatónál, külföldi pénznemben kereskededett értékpapír esetén külön kell a vételi árat forintosítani a vételi nap MNB árfolyamán, és külön az eladási árat forintosítani, az eladási nap MNB árfolyamán, és ezek különbözeteként számolni az adott ügylet eredményét.

    VISZONT:

    3. https://traderklub.hu/cikkek/kereskedes/tozsdei-kereskedes-adozasa-etu-arfolyamnyereseg-osztalek/

    Ebben a 3. cikkben viszont mást írtok—hogy a pozíció zárása napján megvan a külföldi pénznemben elért nyereség/veszteség (pl. +521 USD nyereség), és csak ezt az egy számot kell forintosítani a zárás napi MNB árfolyamon.

    Jól értelmezem, hogy ez az utóbbi helyes módszer?

    Ha igen, a fenti cikkben és videóban is jelezhetnéd a helyes módszert, mert a videó félrevezetheti a nézőket.

    Egyébként köszi az anyagokat, szuper összefoglaló!

  6. Gábor 2021-01-05 at 16:30 - Reply

    Tisztelt Attila!

    Nekem lenne pár kérdésem, amire megköszönném, ha tudna válaszolni, a kérdéseimmel valószínűleg könyvelőt is felkeresek majd, de mindenképpen előnyös lenne, ha informáltabb lennék.

    1. A Revoluton (Trading) és Etoron (Europe) kereskedtem online 2020-ban és 2019 végén. Ön szerint az ezeken végzett részvénykereskedés ETÜ-nek számít? Valahol azt olvastam, hogy ha megtalálom őket az MNB intézménykeresőjén, akkor valószínűleg igen. Az Etoro (Europe)-ot meg is találtam az MNB intézménykeresőjén és tavaly a Revolut Trading-et is, bár a másodiknál nem szerepelt a Portfóliókezelés és pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízások a végezhető tevékenységek között. Hova tovább idén már nem is szerepel az MNB intézménykeresőjében, feltehetően a Brexit miatt. Problémát okozhat-e ez az ETÜ-nek megfelelés szempontjából a 2020-as adóévre vonatkozólag?

    2. A felettem lévő (Endre) kommentelő kérdésére a válasz engem is érdekelne, amikor profitot/veszteséget számolunk az eladás pillanatában devizában jelentkezett profit*napi árfolyam számít adózás szempontjából, vagy az, hogy a megvétel illetve eladás napján a forint középárfolyamon mekkora veszteséget/nyereséget realizáltunk? Számít-e bármit is, hogy milyen áron váltottam a megvételhez használt devizát?

    3. Az adóbevallásnál a részvényekkel kapcsolatos összes ügyletet (amely több száz) fel kell tüntetni külön sorban, vagy egy összesítést kell bevezetni, illetve a brókercég által kiállított számlákat és a saját magam által kalkulációhoz számolt dokumentumot mellékelni?

    4. Keletkezik-e adózandó jövedelmem a forint-USD/EUR váltásból, ha nem üzletszerűen csináltam és ez milyen adózás alá esik? Pl. 5 részletben különböző árfolyamon forintból USD-t vettem, ezekből kereskedtem majd pár hónap múlva a kivett USD egy részéből Eur-ot illetve Forintot váltottam, keletkezik-e itt adózási kötelezettség?

    5. 2019 végén kezdtem el kereskedni és bár alacsony összeggel, de volt pár profitábilis kereskedésem, amelyet azonban nem vallottam be az idei adóbevallásomban ismerethiány miatt. Van-e lehetőség a NAV-nál ennek utólagos bevallására és megváltására, vagy csupán abban reménykedhetek, hogy nem kapok erre a részre vonatkozó adóellenőrzést amely esetén többet kéne fizetnem, mint amennyi az az éves minimális nyereségem volt?

    Ha bármelyik kérdésemre tudna válaszolni azt megköszönném:

    Üdvözlettel, Gábor.

    • Radulovic Attila 2021-02-01 at 08:43 - Reply

      Kedves Endre és Gábor!

      Grolmusz Krisztina megkapta az állásfoglalást a NAV-tól: a zárás napján érvényes átváltási árfolyamon kell kiszámítani az ETÜ ügyletek eredményét.

      Mindkettőtöknek ajánlom egyébként a jelenleg legfrissebb ingyenes összefoglaló anyagunkat a tőzsdei adózásról, melyet itt értek el.

      A korábbi (2019-es) bejegyzésünket hamarosan egy figyelmeztetéssel látom el, hogy egyértelmű legyen, van annál újabb anyagunk is a témáról.

      Idén ugyancsak tartani fogunk egy webináriumot a témában, ha ez érdekel benneteket, javaslom, iratkozzatok fel hírlevelünkre”.

  7. Radulovic Attila 2021-01-11 at 18:44 - Reply

    Kedves Endre és Gábor!

    Köszönöm türelmeteket, most érkezem a válasszal mindkettőtöknek.

    Észrevételetek jogos, köszönjük szépen, hogy jeleztétek! Egyeztettem Krisztinával, és azt a tájékoztatást kaptam, hogy a törvény szövege változott, és bizonyos részek már nem találhatók meg benne – régebben mindkét módszerről volt benne szó. Alapvetően azt gondolom, hogy a zárás napján történő forintosítás megfelelő. Minden esetre állásfoglalást kért a NAV-tól a témában, ezzel kapcsolatban szíves türelmeteket kérjük – jelentkezünk, amennyiben választ kapunk. Idén tervezünk újabb webináriumot a témában, illetve pontosítjuk majd anyagainkat is a kapott információk alapján.

    Gábor, válaszok a kérdéseidre:

    1) Ha nincs is az MNB listában, de olyan ország pl. Európai tőzsde, vagy akivel kettős adózás egyezményünk van és az ő országában a saját felügyelete felügyeli a tevékenységét, akkor itt valószínűsíthető felügyeletei szervek közötti információ csere megléte. Így lehetséges rá vonatkoztatni az ETÜ kategóriát.

    2) Lásd válaszunkat az első bekezdésben.

    3) A NAV-nak nem kell semmit sem mellékelni, csak abban az esetben, ha ezt kifejezetten kérik tőled. A bevallás egy fix (elektronikus) nyomtatvány, ezért ott mindenképpen összesített számokat vár az adóhatóság.

    4) Ezzel kapcsolatban Krisztina szintén állásfoglalást kér a NAV-tól, később visszajelzünk, ha megkapta ezt.

    5) Önellenőrzéssel be lehet vallani a 2019-es adóév eseményeit utólag is.

    • Gábor 2021-02-01 at 21:30 - Reply

      Kedves Attila!

      Nagyon köszönöm szépen a válaszait és a segítségét, átolvasom majd az összefoglaló anyagot és a fennmaradó és specifikusabb kérdéseimmel adóbevallás témakörben Krisztinához fordulok majd segítségért, természetesen anyagi ellenszolgáltatásért cserébe, ha lesz ideje.

      Még egy olyan kérdésem lenne, hogy március 15. (a bevallási tervezet megérkezése) után érdemes-e Krisztinához fordulni a kérdéseimmel, hogy rögtön ki is egészíthessem a tervezetet, illetve kérdezhessek, ha bármi probléma van, vagy érdemes lehet korábban konzultálni és megcsinálni ezt esetleg egy külön bevallási tervezet mintán, ahol elvégezném ezen tételek kitöltését később átvezetve a hivatalos tervezetre?

      Üdvözlettel, Gábor

      • Radulovic Attila 2021-02-02 at 10:28 - Reply

        Kedves Gábor!

        Megkérdeztem Krisztinát: érdemes megvárni a tervezetet, de ha sürgős kérdése merül fel, akkor természetesen azelőtt is nyugodtan keresse fel őt.

  8. Zoltán 2021-01-14 at 14:28 - Reply

    Kedves Attila!

    Örülök, hogy rátaláltam erre a cikkre, amiből több kérdésemre is választ kaptam, amire kerestem már a válaszokat egy ideje.

    Amennyiben a mostanság újra népszerű kriptovalutákkal kapcsolatban tudna segíteni az alábbi témában, azért igazán hálás lennék.

    Úgy tudom Magyarországon egyelőre nem szabályozott külön a kriptovaluták piaca, így a kedvezőtlenebb nem tőkepiaci adózási feltételek a mérvadóak. Viszont akkor is ez a helyzet, ha az MNB listán megtalálható külföldi brókernél (Plus500CY Limited) elérhető kripto CFD-vel érek el nyereséget és veszteséget? Ebben az esetben se alkalmazható a SZOCHO mentesség és veszteség-nyereség összevonhatósága?

    Üdvözlettel,
    Zoltán

    • Radulovic Attila 2021-01-14 at 17:23 - Reply

      Kedves Zoltán!

      Sajnos ezzel kapcsolatban nincs információm, nem foglalkozom és nem követem a kripto piacot. Javaslom, hogy keresd fel ezzel a kérdéssel a bejegyzésben általam ajánlott könyvelő szakembert, Grolmusz Krisztinát!

    • Józsi 2021-01-20 at 11:44 - Reply

      Szerintem ha tőzsdei terméket veszel, annak már nincs köze a kriptovaluta adózásához.
      Mint ahogy ha ingatlanalap értékpapír adsz el, akkor sem ingatlaneladás után fogsz adózni.

      De talán a DigitalCash honlap szerzőihez kéne fordulni, ők eléggé otthon vannak ezekben a témákban!

  9. Surényiné 2021-03-21 at 11:15 - Reply

    Kedves Attila!
    Nyugdíjasként egy Kft. tulajdonosa vagyok, osztalék utáni 15% SZja megfizetése megtörtént, ami meg is lett jelölve a NAV által készített 2020. adóbevallási tervezetben. Viszont tőkepiaci ügyletből származó jövedelem utáni Szja 15% mellet a Szociális hozzájárulási adó megfizetésére is kötelez.. Kérem szíves válaszát, hogy csak a Szociális hozzájárulási adó a munkavégzésből származó jövedelem után nem fizetendő?
    Köszönettel, és üdvözlettel,
    Surányiné

    • Radulovic Attila 2021-03-21 at 19:54 - Reply

      Tisztelt Surányiné!

      Huh, sajnos nem tudok segíteni a kérdés kapcsán, mivel nem vagyok könyvelő. 🙂 Javaslom, hogy konzultáljon egy könyvelővel – a bejegyzésben szereplő szakembert, Grolmusz Krisztinát is nyugodtan keresheti kérdésével, ő biztosan tud segíteni, hiszen otthonosan mozog többek között a szocho kérdésében is.

  10. Fodor Gábor 2021-03-31 at 19:15 - Reply

    Kedves Attila!
    Rászvény ügyletek adózásával kapcsolatos a kérdésem Mi számít lezárt ügyletnek? Példa: vettem 1db papírt 1000USD-n, majd később 1db ugyanolyan papaírt 800USD-n, majd később eladtam 1db 900USD. Mire kell az ügyletet lezárni? Melyik vételi pozícióval kellene szembe állítanom az adózáskor? Választhatok, hogy éppen veszteséget vagy nyereséget akarok bevallani?

    Köszönöm a válaszát!
    Üdv, Gábor

  11. Radulovic Attila 2021-04-06 at 16:39 - Reply

    Kedves Gábor!

    Véleményem szerint a pénzügyi szolgáltató kivonatán szereplő adatok alapján kell eljárni, és nincs mód arra, hogy tételenként döntsünk arról, hogy melyik tranzakció értékét használjuk fel. A lezárult ügyletek mindegyikét összesíteni kell, mégpedig a zárás pillanatában realizált eredményeik alapján. Az, hogy a háttérben milyen folyamatok zajlanak le, nem érdekes az adózás szempontjából.

    A fentiek nem számítanak szakmai tanácsadásnak.

    Üdvözlettel:

    Attila

    • Fodor Gábor 2021-04-12 at 18:02 - Reply

      Kedves Attila!
      Köszönöm a válaszát. A kérdésem sokkal egyszerűbb. De, lehet meg is oldódott. A szogáltató egyébként a Revolut. Úgy tűnik FIFO elven működik az ügyletek szembe állítása. Azaz, ha 2 db részvényt veszek eltérő időpontban, majd 1db-ot eladok, akkor az elsőre záródik az ügylet. Nálam az a szitu, hogy az első vételhez képest minuszos az ügylet, viszont a 2.-hoz képest már plusszos lenne. Tehát, ebben az esetben veszteséget tudok elszámolni majd adózáskor. Természtesen a 2. vétel befolyásolhatja, ha ugyanabban az adóévben zárom.

      Mit gondol?

      (Nincs egyébként 1db Excel példákkal, ami egyértelművé teszi a szamítást? NAV?)
      Üdv, Gábor

  12. Radulovic Attila 2021-04-13 at 09:10 - Reply

    Kedves Gábor!

    Ismétlem magam: a lezárult ügyletek mindegyikét összesíteni kell, mégpedig a zárás pillanatában realizált eredményeik alapján. Az, hogy a háttérben milyen folyamatok zajlanak le, nem érdekes az adózás szempontjából. Ha pl. egy HUF alapú számlán 2020-ban volt 1 millió forintnyi nyereségem és 500 ezer forintnyi nyereségem összesen 293 ügyletből, akkor teljesen lényegtelen, hogy mi történt a háttérben – ha az összes ügylet ETÜ kategóriába esik, akkor csak a szaldó számít, vagyis az, hogy +300 000 forint nyereségem képződött 2020-ban.

    Ha az említett részvényt nézzük, akkor egyébként két ügyletről van szó, két zárási időponttal. Mindkét zárási időponthoz egy-egy eredmény társul, ezek összege számít, hiszen ők 2 darab a 293 ügyletből 2020-ból.

    Nem HUF számla esetén ugyanez a helyzet, csak abban van több dolga, hogy az ügyleteket egyenként HUF-ra kell váltania.

    Javaslom a HU-TAX elnevezésű csomagunkat, amelyet itt talál. Ebben van videós segítség, és Excel segédlet is (nem konkrétan Revoluthoz, hanem univerzális formában).

    • Fodor Gábor 2021-04-13 at 20:02 - Reply

      Köszönöm! Akkor szimplán össze kell adni a vételeket és az eladásokat? A vételt negatív előjellel. Ha a sum 2020 negatív, akkor veszteséget lehet elszámolni, ha pozitív akkor adózni kell utána.

    • Fodor Gábor 2021-04-13 at 20:30 - Reply

      Elnézést még mindig bizonytalan vagyok 🙂 Ha erre a példára meg tudná mondani, hogy mi után kell adózni számszerűen, akkor sokat segítene. Tehát,
      1 vétel zárás 2020.01.01 1db Alfa részvény 1.500HUF, 2. vétel zárás 2020.03.01 1db Alfa részvény 1.000HUF, 3. eladás zárás 2020.04.01 1db Alfa részvény 1.250HUF. Természetesen ETÜ. 250HUF nyereségem vagy veszteségem keletkezett?

      • Radulovic Attila 2021-04-14 at 11:55 - Reply

        Kedves Gábor!

        Véleményem szerint túlbonyolítja. Azt kell megnézni, hogy a szolgáltató által biztosított számlatörténetben milyen eredmények vannak feltüntetve. Nem érdekes, hogy vételi vagy eladási tranzakciók és az sem, hogy hány tranzakcióról van szó. Minden tranzakciónak van egy eredménye, esetlegesen költsége, illetve akár kamata is (nem mindig és nem mindenhol). Erről a témáról bővebben olvashat ingyenes anyagainkban is.

        Egy példa ETÜ tranzakciók esetén:

        1. tranzakció zárult, eredménye = -10 USD
        2. tranzakció zárult, eredménye = +10 USD
        3. tranzakció zárult, eredménye = -4 USD

        A tranzakciók szummája ebben az esetben -4 USD, tehát veszteség keletkezett ezen a számlán a 2020-as évben (ha nem volt más ügylet), és ha nem rendelkezik más számlával, amin volt éles tranzakció, akkor a -4 USD-t kell bevallani. Nem számít, hogy az 1-2-3 tranzakció ugyanaz a termék volt-e, hogy milyen volt az irányuk, hogy volt-e köztük kapcsolat stb. Csak az eredményük számít.

        Ezzel együtt javaslom, hogy a fent linkelt anyagokat tekintse át, illetve konzultáljon könyvelővel, aki közvetlen segítséget tud Önnek adni.

  13. Fodor Gábor 2021-04-15 at 21:12 - Reply

    Kedves Attila!
    Nos, azt hiszem meg van a megfejtés. A Revolut sajnos nem nyújt olyan riportot, amiben lehet látni a tranzakciók eredményét. Csak egy listám van az eladási és vételi eseményekről. A Revoluton minden tranzakció FIFO elven záródik és ez itt a kulcs, ahogy sejtettem az elején. Ebből kifolyólag a példámhoz visszatérve mindig a legkorábbi vételio pozíciót kell szembe állítanom az eladási pozícióval. Tehát a példámnál maradva -250HUF veszteséget kell elszámolnom erre a tranzakcióra az adott adóévben. Amit Ön ír valóban egyszerűbb, mivel a szolgáltató automatikusan elkészíti a tranzakciók (vétel+eladás szembe állítása), ezaz ekkor valóban nem kell törödnöm a vétel/eladásokkal.
    A Revolut sem olyan bonyolult, csak egy lépéssel több, mint az Ön példájában. Szerintem ehhez nem szükséges könyvelő 🙂 Nyilván a Revoluton még figyelembe kell vennem a napi árfolyamokat is, valamint levonhatom az admin ktg.-ket.
    Üdv, Gábor

    • Radulovic Attila 2021-04-16 at 08:32 - Reply

      Kedves Gábor!

      Szuper! Megkövetem Önt. Így már értem, hogy miért kezdte az elején a konkrét példával. Köszönöm, hogy leírta, ez másoknak is nagy segítség lesz.

  14. sandor 2022-02-21 at 13:34 - Reply

    “Fontos, hogy az ügyletek költségét és eredményét az ügylet zárása napján érvényes MNB devizaárfolyam alapján szükséges forintra átváltani.”
    szerintem ez hülyeség.ha valaki aktivan opcioval skalpol mondjuk napi 100 trade ami 2000 trade per honap.vegyünk csak 10 honapot igy az évi 20 000 trade.azt megnézem hogy valaki ezt egyenként átváltja.

    • Radulovic Attila 2022-02-28 at 10:03 - Reply

      Kedves Sándor!

      Az opciók adózásával kapcsolatban nem vagyok kompetens, azonban ETÜ és árfolyamnyereség esetén pontosan ezt kell követni. Az opciók adózása kapcsán javaslom, hogy keress fel egy adótanácsadó szakembert.

      Egyetértünk abban, hogy az ügyletek forintosítása kemény meló már pár száz trédnél is, pontosan emiatt a sziszifuszi munka miatt hoztam létre automatizált megoldást erre a célra, amelyről itt találsz bővebb infót. A csomagban van univerzális Excel táblázat is, amit akár az opciós ügyletek forintosításához is használhatsz.

A szerzőről: Radulovic Attila

Radulovic Attila vagyok, a traderklub.hu társalapítója és szerkesztője. Remélem, hasznosnak találod az oldalon található anyagokat! Célom, hogy hatékony segítséget nyújtsak Neked a kereskedéssel és az automatizálással kapcsolatban.