Utóbbi hetekben nagy felbolydulást váltott ki az ESMA által bevezetni szándékozott korlátozások tervezete. Vizsgáljuk meg őket, hogy milyen módon szolgálják a kisbefektetők érdekeit.

Az alábbi intézkedésekről van szó:

Az ESMA álláspontja szerint a jelentős mértékben csökkentett tőkeáttétel a kiskereskedők érdekeit és tőkéjét védi, mivel a kereskedők hajlamosak lehetnek túlméretezni a pozíciókat, vagy túl sok ügyletet nyitva tartani egy időben – hedzseléssel, pozícióépítéssel.

A korlátozásban azt látom, hogy az ESMA kiskorusítja a felnőtt kereskedőket, és önhatalmúlag kiveszi az emberek kezéből a döntés lehetőségét, hogy élni akar-e a magas tőkeáttét nyújtotta lehetőségével vagy sem. Ez a szervezet kéretlen gyámként lép elő, hogy megvédjen bennünket önmagunktól, mivel szellemi és cselekvőképesség tekintetében hátrányos helyzetűek és korlátozottak vagyunk. Ám semmi gond, mert szerencsére létezik az ESMA.

Ez a korlátozás valóban megnehezíti a szerencsejátékosok dolgát, mert így nem egy hét alatt vesztik el a tőkéjüket, hanem legalább másfél hét alatt, és vitathatatlanul már ez is eredmény. Azonban, ha a hazárdőr a jövőben is „nagyban” akar játszani, akkor jóval nagyobb összeget kénytelen a brókeréhez utalni, és amennyiben a játékfüggő kórtünetét figyelembe vesszük, akkor megállapítható, hogy nem fog visszariadni a nagyobb letét elhelyezésétől, és a függő addig játszik, amíg pénz van a számlán.

Viszont a tőkeáttétel csökkentése azokat a kereskedőket is tőkeemelésre kényszeríti, akik sok pozícióval és ráépítésekkel dolgoznak. Nem valószínű, hogy mindenki feladja az ilyen típusú kereskedést, főleg azok nem, akiknek bevált, és eredményesek. A jövőben ők is arra kényszerülhetnek, hogy jelentősen növeljék a tőkéjüket. Bárhogy is nézzük, ha a tréderek arra vannak szorítva, hogy a brókernél tartsák a pénzüket – és ne a számlavezető bankjukban –, akkor jelentősen nő annak a kockázata, hogy nagy veszteség érheti őket, ha cégtulajdonosok lelépnének az ügyfelek pénzével. Számtalan hasonló esetet ismerünk, és nem ritka, hogy megtörténik. Tehát a kérdés, hol van itt a kisbefektető tőkéjének a védelme? Az ESMA álláspontja szerint nagyobb biztonságban van a pénzünk egy brókercégnél mint a kispárnánkban? Biztos, hogy ez a mi érdekeinket védi?

Arról van szó, ha a lebegő veszteség eléri a letéti összeg felét, akkor a rendszer zárja adott pozíciót.

Ez a szabályozás nem különösebben érinti a józan kereskedőket, mivel akik ésszerű keretek között kockáztatnak egy ügyleten, velük nem fog előfordulni, hogy túl nagy legyen a lebegő veszteség. Viszont a kamikaze típusi hazárdőrök számlavesztését valóban elnyújtja valamennyire. Így néhány nappal és ügylettel tovább tart az egyenlegük nullázása.

A valódi kereskedőknek sem előnyünk vagy hátrányunk nem származik ebből a korlátozásból.

Nem kínálhatnak a brókerek kereskedésre ösztönző akciókat illetve bónuszokat.

Ebben a korlátozásban megint előbújik a kiskorúsítás.
Látszatintézkedés, amely eltereli a valóban fontos dolgokról a figyelmet. Önmagában véve a bónuszokkal nincs semmi baj, nem károsít és nem vezet félre senkit, ráadásul nem kötelező élni a lehetőségükkel. Korábban én is éltem jónéhány bónusz lehetőségével, azonban olyanokkal nem törődtem illetve nem kértem őket, amelyek arra próbáltak késztetni, hogy nagyobb kockázatot vállaljak. Például ilyen jellegű az olyan bónusz, ahol margin szintet tolják ki. Csupán józan ész kérdése, hogy mivel élünk és mivel nem. Ellenben ha plusz tőkét kínál a bróker, amellyel szabadon rendelkezhetek és kereskedhetek, továbbá az abból származó profit az enyém, akkor mi a gond? Talán az, hogy a korlátolt értelmi képességeim miatt nem vagyok képes megítélni, hogy ez jó nekem vagy sem? Ám szerencsénkre itt is megóv bennünket az ESMA!

Bízzunk benne, hogy az új szabályozások legalább azokat a durván félrevezető reklámokat is tiltani fogják, amelyekkel a tisztességet nélkülöző cégek bombázzák a tömegeket. És akikhez eljutnak a rózsaszínű, zománcos hazugságok, ott a legalapvetőbb ismeretek sincsenek az online kereskedésről. Láttam olyat, ahol azt állították, hogy csak a brókercég által ingyenesen adott PDF-et kell elolvasni, meg az elemzéseket, híreket, és máris dől a pénz. Aztán megmutatják nekünk Ildikót, aki még csak három hónapja kereskedik, de már az a legnagyobb gondja, hogy milyen színű sportkocsit vegyen a nyereségéből, és azon sopánkodik, hogy miért nem talált előbb rá a forexre. Aztán ott van Berci is, aki focimeccs nézése közben sörözve, és pattogatott kukoricát majszolva fél kézzel nyitogatja a pozíciókat a laptopján, és a félidő előtt már nyolcszáz dollárt keres az eurusd longon. Gratulálunk Berci!

Érdekes, de arra még mindig nem irányult az ESMA figyelme, hogy nem egy brókercég mást közöl magáról illetve a működési metódusáról, mint ami a valóság. Az egyik leggyakoribb példa, hogy azt állítják, náluk STP végrehajtás van, ám a valóság az, hogy a megbízások házon belül maradnak, mivel Market maker céggel van dolgunk. Nincs kifogásom a tisztességesen tevékenykedő Market maker cégekkel kapcsolatban, ettől még lehet korrekten működni, és kiszolgálni az ügyfelek igényeit, ellenben a hazugság más lapra tartozik.
(Ebben az írásban nem részletezem a brókercégek típusait, de ha érdekel ez a téma, akkor itt bővebben is olvashatsz róluk.

Tényleg lenne söprögetni való bizonyos brókercégeknél, de a valódi problémák nem a bónuszok körül vannak. Hogy csak egy példát említsek, ott van az Ir*n FX esete. Ez a brókercég a mai napig egy óriási fekete lyuk az online kereskedés világában. Még mindig szívja magába a befizetéseket, viszont legalább két éve nem fizeti ki az ügyfelei pénzét. Hogy engedhető meg ennek a cégnek a működése? Ilyen és hasonló esetekben miért nem lép fel hatékonyan az ESMA?

A bináris opciók terén mindig is zavarban voltam, mert nem értettem, hogy kerül a csizma az asztalra? Hogyan kapcsolódhat a szerencsejáték a tőzsdei felügyelet alá? A szerencsejáték ipart én sem tartom túl szerencsésnek egy kalapba helyezni a forex vagy tőzsdei kereskedéssel. Persze értem, hogy a bináris opciónál is pénzpiaci termékek árfolyamára lehet fogadni, de nem is ezzel van a bökkenő – mivel tulajdonképpen a pénzpiacokon is valami hasonló történik –, hanem a fogadás feltételei azok, amelyek erősen megkérdőjelezhetők. Ugyanis ezek a feltételek nem alkalmasak a – klasszikus értelemben vett – kereskedésre, mert úgy lettek megalkotva, hogy hosszútávon mindenképpen a bank legyen a nyerő és ne az ügyfelek – esetünkben a bank bináris opciót nyújtó cég. Nem az én feladatom pálcát törni a bináris opciós etikussága fölött, minden embernek szíve joga eldönteni, hogy mivel szeretne játszani, azonban arra szeretnék rámutatni, hogy a szerencsejáték és a professzionális kereskedés ne ugyanabban a kalapban legyen. A kettő nem ugyanaz, és az megtévesztés, ha összemossák őket. Nem vonom kétségbe azoknak az állítását, akik bináris opciózásból képesek hosszútávon eredményeket elérni (ügyfélként). Én nem lennék rá képes, mivel sajnos nem látok előre az időben – beleragadtam a jelen pillanatban. Csupán a nagyobb valószínűségekkel tudok dolgozni illetve profitot elérni, és mivel a bináris opció feltételrendszere úgy lett megalkotva, hogy ott csakis alacsonyabb valószínűségekkel lehet operálni, ezért inkább nem megyek harcba az univerzális matematika és törvényszerűségek ellen. Személy szerint nem tiltanám, ahogy az online kaszinók sincsenek tiltva, de helyesnek érzem leválasztani a tőzsdei kereskedés világáról, és a brókercégek kínálatából. Ha nem így történne, akkor hol lenne a határ? Agárversenyekre is brókercégeknél lehetne majd fogadni illetve félkarú rabló és gyümölcspóker is a kínálati listában lesz?

A pénzügyi szolgáltatók, brókercégek egységesebb és komolyabb kockázati figyelmeztetéseket és felhívásokat lesznek kötelesek megjeleníteni a reklámokban.

Ejha! Ez már valami! Köszönjük ESMA!

A negatív számlaegyenlegtől eltekintve nem látok védelmet vagy bármi előnyt a kisbefektetők javára. A negatív számlaegyenleg is olyan helyzet, amely a legkevésbé sem gyakori jelenség.

Ezek a bevezetni kíván korlátozások inkább két dolgot sejtetnek. Az egyik hogy a nagyobb pénzügyi szolgáltatók lobbija húzódhat meg a háttérben, mivel ezek a korlátozások arra próbálják szorítani a kereskedőket, hogy az eddiginél nagyobb letétet helyezzenek el a brókerüknél. A kevesebb pénzzel rendelkező ügyfelek talán megteszik, talán nem, de a nagyobb tőkével rendelkezők jó eséllyel inkább feltöltik az egyenlegüket. A másik szomorú lehetőség, hogy az ESMA „szakértői” totálisan inkompetensek, és a közvetlen környezetükben sincs senki, aki valaha kereskedett volna, vagy nyitott egyetlen online tranzakciót. Bárhogy is legyen aggasztó, mert a kisbefektető érdekeit nem fogja szolgálni sem a korrupció, sem a szakmai hozzá nem értés.

Az is könnyen megtörténhet, hogy a fagyi visszanyal, és kereskedőként búcsút intünk az európai brókercégeknek és az ESMA-nak. Svájc, Ausztrália, Új-Zéland. Semmivel sem rosszabbak az ottani brókercégek (sőt).