Árfolyam alakzatok: fej-váll, fordított fej-váll

Fordulós alakzat. Megbízhatósága erős.

Az alakzat kialakulását megelőző mozgás emelkedő.

Az első csúcs a bal váll, ezt követi az alakzat első mélypontja, amelyet a bal vállnál magasabban lévő új csúcs, a fej követ. Ez a csúcs az aktuális emelkedés maximuma is egyben. Ezután kialakul az elsővel közel azonos szinten lévő mélypont, amelyet a bal vállal közel azonos magasságban lévő csúcs – a jobb váll követ. Az alakzat akkor fejeződik be, ha az árfolyam lefelé átviszi a nyakvonalat, ami erős eladói nyomás megjelenését jelentheti. Amennyiben nincs az alakzat előtt határozott irányú emelkedés – vagy oldalaz a piac –, akkor nem beszélhetünk fej-váll alakzatról.

A nyakvonalat a két hullámvölgy összekötésével kapjuk. Az első pont a bal váll végét és a fejforma kezdetét jelöli. A második pont a fejforma végét és a jobb váll kezdetét adja. A két pont síkbeli elhelyezkedésétől függően a nyakvonal lehet emelkedő, csökkenő, vagy vízszintes. A nyakvonal dőlésszöge határozza meg az alakzat erejét: a csökkenő nyakvonal határozottabb irányváltást jelent, mint az emelkedő nyakvonal.

Ahogy az árfolyam áttörte a támaszként szolgáló nyakvonalat, az a továbbiakban ellenállásként is viselkedhet. Olykor az árfolyam visszatér ehhez a szinthez – visszateszteli –, így újabb lehetőséget ad az esetleges long pozíciók zárására, és short pozíciók felvételére.

Nyakvonalat és a fej csúcsát összekötő függőleges vonal (c) távolságát mérjük rá arra a pontra, ahol a nyakvonalat áttörte az árfolyam. A távolságot függőlegesen mérjük.

Fordulós alakzat. Megbízhatósága erős.

Az alakzat kialakulását megelőző mozgás csökkenő.

Az első völgy a bal váll, ezt követi az alakzat első csúcspontja, amelyet a bal vállnál mélyebben lévő új völgy, a fej követ. Ez a völgy az aktuális csökkenés minimuma is egyben. Ezután kialakul az elsővel közel azonos szinten lévő csúcspont, amelyet a bal vállal közel azonos magasságban lévő völgy – a jobb váll követ.
Az alakzat akkor fejeződik be, ha az árfolyam felfelé átviszi a nyakvonalat, ami erős vételi erő megjelenését jelentheti. Amennyiben nincs az alakzat előtt határozott irányú csökkenés – vagy oldalaz a piac –, akkor nem beszélhetünk fordított fej-váll alakzatról.

A nyakvonalat a két csúcs összekötésével kapjuk. Az első pont a bal váll végét és a fejforma kezdetét jelöli. A második pont a fejforma végét és a jobb váll kezdetét adja. A két pont síkbeli elhelyezkedésétől függően a nyakvonal lehet emelkedő, csökkenő, vagy vízszintes. A nyakvonal dőlésszöge határozza meg az alakzat erejét: a növekvő nyakvonal határozottabb irányváltást jelent, mint a csökkenő nyakvonal.

Ahogy az árfolyam áttörte az ellenállásként szolgáló nyakvonalat, az a továbbiakban támaszként is viselkedhet. Olykor az árfolyam visszatér ehhez a szinthez – visszateszteli –, így újabb lehetőséget ad az esetleges short pozíciók zárására, és long pozíciók felvételére.

Nyakvonalat és a fej csúcsát összekötő függőleges vonal (c) távolságát mérjük rá arra a pontra, ahol a nyakvonalat áttörte az árfolyam. A távolságot függőlegesen mérjük.