A cikket Horváth Gábor írta.

„Ne a dollárokra koncentrálj, csak azt tartsd szem előtt, hogy pontokat akarsz gyűjteni!”

Joe Ross

Ebben a cikkben nem térek ki a tanulás, a tőzsdepszichológia és a stratégia alkotás fontosságára – mielőtt egyáltalán felmerül a valódi pénzes számla nyitása –, hanem azzal kapcsolatban írom le a gondolataim, hogy véleményem szerint mikor érdemes elkezdeni éles számlával is a kereskedést.

Ha a kereskedő minimum két hónapon át nyereséget képes elérni demó számlán, akkor látom értelmét, hogy kipróbálja magát éles környezetben is.

A demó számlán történő gyakorlás nem csak a kezdő kereskedőket érintheti, hanem a tapasztaltabbakat is, ha például új stratégiát próbál ki az ember, illetve azt szeretné begyakorolni.

A valódi pénzzel történő kereskedés tekintetében az álláspontom egyszerű. Ha a kereskedő minimum két hónapon át nyereséget képes elérni demó számlán úgy, hogy nem érzelem alapon nyitja az ügyleteket, hanem kockázatkezelten és konkrét kereskedési szisztéma keretein belül, akkor látom értelmét, hogy kipróbálja magát – és a technikáját – éles környezetben is. Az alábbiakban kifejtem, hogy miért vélem így.

A demó uncsi?

Nyomás, stressz vagy erős érzelem alapvetően akadályozza az eredményes kereskedést.

Többször hallottam azt a kijelentést kezdőktől és haladóktól egyaránt – miután részt vettek valamilyen tőzsdés vagy forex oktatáson, ahol elsajátítottak egy kereskedési technikát –, hogy mindjárt valódi számlán fogják alkalmazni a tanultakat, mert a demó számlán való gyakorlásnak számukra nincs tétje, nincs benne kihívás, nem tudják komolyan venni és unalmas. Értem ezt az álláspontot, azonban nem értek vele egyet. Ugyanis ez a hozzáállás a szerencsejátékos szemléletmódra utal, ahol izgalomra és nyomásra van szükség, ahhoz hogy élvezetes legyen a játék. Ez mindaddig rendben van, amíg a kereskedéstől csak azt várja valaki, hogy szórakoztassa, és ezért hajlandó pénzt is áldozni. A szóban forgó képzavar akkor lesz fájdalmas, ha azt is reméli ilyenkor az ember, hogy így pénzt fog keresni hosszútávon. Csakis profi szemlélettel lehet a kereskedéssel folyamatosan pénzt kivenni a piacból. Nem ismerek egyetlen profi kereskedőt, aki izgalomra vagy kihívásra vágyna a munkája közben, illetve bármilyen presszióra lenne szüksége ahhoz, hogy komolyan vegye azt, amit csinál.

Bármilyen nyomás, stressz vagy erős érzelem alapvetően akadályozza az eredményes kereskedést, ugyanis itt a sikeres munka a lehető legsemlegesebb érzelmi viszonyulást követeli – árfolyam mozgástól, nyereségtől vagy veszteségtől függetlenül. A kereskedővé válás folyamata nem csak a technikai ismeretek és stratégiák elsajátításából áll, hanem az érett mentális és pszichés hozzáállás kimunkálásából is. Ezt az érettséget önmagában az életkor nem kompenzálja, tehát nem az évek számán múlik.

Érzelmi viszonyulás és fegyelem

Fókusz, fegyelem, cselekvés.

A profi kereskedés teljes érzelmi könnyedséget kíván. Ebben az esetben nem lehet arról szó, hogy az ember arra görcsöl, hogy nyerőben vagy vesztőben lebeg a nyitott pozíciója, és hogy mekkora a lebegő összege. (Ebben a példában ilyenre ki sem térek, hogy ésszerűtlen a vállalt kockázat, mivel profi kereskedésről van szó.) Ahogy a fenti Joe Ross idézet is sugallja, a profi trader nem vonódhat be érzelmileg egyetlen ügyletbe sem. Sem a pozíció megnyitása előtt, sem közben, sem utána. Ha bevonódna, akkor oda lenne a tisztánlátása, így a gondolatai és az érzelmei rángatnák, és kaotikus állapotban hozná meg a döntéseit, annak pedig leginkább katasztrofális vége van az egyenlegre nézve.

A profi számára olyan az éles számlán történő kereskedés, mintha az demó számla lenne – már ami az érzelmi hatásokat illeti. Nem helyezheti magát nyomás alá azt latolgatva, hogy hány üveg sör ára lebeg a nyitott ügyletnél. Könnyeden, de nem könnyelműen teszi a dolgát, a három alapelvet szem előtt tartva: fókusz, fegyelem, cselekvés.

Egy mondatban összefoglalva a fentieket: érzelmi kihívás tekintetében a profi trader számára olyan az éles számlával a kereskedés, mintha demó számlán dolgozna.

Ha ezt a gondolatmenetet megfordítom, és a demó számlás kereskedésre alkalmazom, akkor azt kapom, hogy aki játékpénzes körülmények között sem képes rá, hogy olyan komolyan vegye a kereskedést, mintha az valós számla volna – pénzügyi kockázat nélkül teszteljen és bevéssen egy új stratégiát –, az még alkalmatlan arra, hogy éles számlán kezdjen dolgozni. Amikor arra szorítjuk magunkat, hogy előbb demón gyakoroljunk – mielőtt fejest ugranánk a mélyvízbe –, az a legminimálisabb tisztelet – fegyelem – önmagunkkal és a kereskedésre szánt tőkénkkel szemben. Aki nem tiszteli magát, az ellensége önmagának, és ezt a hozzáállást a piac nem jutalmazza.

Ha valaki azért nem kereskedik demó számlán, mert annak nincs tétje, ezért ott fegyelmezetlen és figyelmetlen lenne, akkor nonszensz a feltételezés, hogy éles körülmények között megállná a helyét. Arra is rámutat, hogy csak a pénz érdekli, és a trader szakmát a pénz alá rendeli.

Rossz kereskedői szokások

Aki nem tud demón profitot elérni, az mégis mire számíthat éles számlán?

Biztosan te is hallottad vagy olvastad, hogy minél előbb el kell kezdeni az éles kereskedést, mert a túl hosszú demózással rossz kereskedői szokásokat vehet fel az ember. Ebben van némi igazság, de inkább mondanám féligazságnak, és sajnos ennek az állításnak a kifejtésével és alátámasztásával eddig sehol nem találkoztam. Csak feltételezem, hogy akik ezt mondják, arra gondolhatnak, hogy mivel a demó kereskedésnek nincs tétje, így aki fegyelmezetlenül – esetleg szabályok nélkül – kereskedik, helytelen magatartásformákat rögzít, és később ezt viszi át az éles környezetbe is – ahol minden bizonnyal ennek meg lesz a böjtje. Valóban, ez lehetséges. Azonban a demó számlás gyakorlás nem korlátozódhat csak a kereskedési platform és a stratégia begyakorlására, hanem éppen a biztonságos környezetnek köszönhetően itt lehet letenni a helyes pszichológia alapjait is. Először itt kellene gyakorolni a fegyelmet, a türelmet, az összpontosítást, aztán továbbmenni valós számlára, ha már elsajátította az ember a sikeres kereskedéshez szükséges minimális mentális és pszichés hozzáállást. Aki demó környezetben nem tudja magán alkalmazni a legelemibb fegyelmet, ő miért tudná mindezt megtenni valódi számlán – intenzív nyomás és érzelmi kitettség alatt?

Egyéni felelősség, hogy ki mire és meddig használja a demó számlát. Én csak tanácsot adhatok és hangot annak, hogy nem értek egyet azzal az állítással, miszerint minél előbb el kell kezdeni az éles kereskedést. Valódi pénzzel akkor kell nekiállni, ha már demón képesek vagyunk profitot elérni néhány hónapon keresztül, és mindezt nem szerencsejátékosként. Aki nem tud demón profitot elérni, az mégis mire számíthat éles számlán? Talán még az alkalmazott stratégiája sem jó – vagy csak számára nem –, és egy rossz szisztémától mit lehet elvárni? Megjavul, ha élesben alkalmazzuk? Dugós puskával oroszlánra vadászni?

Az érzelmek megtapasztalása

A számlavesztés megtapasztalása szükségtelen.

A valós számla mielőbbi megnyitása mellett gyakran elhangzik az az érv is, hogy muszáj megtapasztalni a kezdőnek az éles helyzeteket. Ez így van, de nem mindegy, hogy milyen felkészültségű az a kezdő kockázatkezelésben, stratégiában és az alapvető tőzsdepszichológiában. Mennyit gyakorolt demó számlán, mennyire bízik az alkalmazott szisztémában, kialakult-e iránta a bizalom? Az sem mindegy, hogy kezdetben mit tapasztal meg éles környezetben. Csak néhány százalék veszteséget vagy a teljes tőke elvesztését? A számlavesztés élményét átélni szükségtelen, és ha bárki azt gondolja, hogy a profivá váláshoz át kell esni olyan tűzkeresztségen, amely számlavesztéssel jár; az téved.
Valóban meg kell tapasztalni bizonyos érzelmeket és helyzeteket, és megtanulni a helyükön kezelni ezeket, azonban az alapokat tanácsos mindehhez letenni, mégpedig demó környezetben.
Van olyan nézőpont, hogy a gyereket úgy lehet megtanítani úszni, hogy bedobjuk a mély vízbe. Talán igen, talán nem. De mindjárt a háborgó tengerbe, tíz kilométerre a parttól? A magam részéről nem hiszek ebben a módszerben – sem a mély medencében, sem tengerben.

Amiben hiszek

A fokozatosságban hiszek, ami a kereskedésen belül azt jelenti, hogy demó számlán kell begyakorolni az alkalmazott kereskedési stratégiát, először is kiderítve, hogy egyáltalán alkalmas lehet-e a pénzkeresésre, és ha igen, akkor magunkra szabni – amennyiben szükséges. A kezdő kereskedőknek ebben a védett környezetben gyakorolni és kimunkálni az alapvető figyelmet, fegyelmet és türelmet, mindezt úgy, hogy figyelik a hajlamosságot a fegyelmezetlenségre és a hibázásra. Folyamatos önkontroll. Ha ezek után eredményes a demó számlán a kereskedés, akkor lehet továbblépni éles számlára, azonban itt még mindig a fokozatosságot javaslom, azaz nagyon kis összeggel, akár centes számlával. Amennyiben valódi pénzzel is eredményes marad a kereskedés, akkor lehet növelni a számlaméretet, vagy a kezdeti kockázat mértékét.

Szeretnél hasonló tartalmakat kapni?

Iratkozz fel a Trader Klub hírlevelére!