A tudatos kereskedés és a csend

Valószínűleg a legtöbb olvasó ismeri vagy hallott már arról a statisztikáról, hogy az online kereskedés területén milyen arányban vannak a nyereséges és a veszteséges kereskedők. Ebben az írásban nem az a célom, hogy közöljem a pontos adatokat, azonban akik előtt nem ismeretesek ezek az arányok, nekik elmondom, hogy drámai a különbség a két tábor között, és nem nehéz megtippelni, hogy a nyerőkkel szemben a vesztők azok, akik túlsúlyban vannak.

A tőzsdepszichológiát érintő írásaim az eredményes kereskedéshez szükséges lelki és mentális feltételeket taglalják, hogy mely belső tényezők gátolják vagy segítik elő a sikerünket ezen a területen. Az alábbiakban a tudatos kereskedésről és csend fontosságáról írok.

A saját fogalomrendszeremen belül a tudatos kereskedés nem pusztán annyit jelent, hogy ébren vagyok, tudom amit tudok, és hogy tudomásom van arról, hogy az adott pillanatban kereskedek. Számomra ennél jóval éberebb állapotot takar. A valódi tudatosságot ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor egyszerre elmélyülünk az adott tevékenységben, ugyanakkor kívülről is figyeljük magunkat és azokat az eseményeket, amelyek ahhoz a dologhoz kapcsolódnak, amelyben éppen elmélyedünk. A sikerünk érdekében igazán éber állapotban kell dolgoznunk, mikor is tényleg tudatában vagyunk annak, hogy a kereskedés alatt mit miért és mikor teszünk, esetleg nem teszünk.

Ezek mellett a tudatosság magába foglalja, hogy teljes kontrollt gyakorlunk a gondolataink és az érzelmeink fölött. Ez korántsem azt jelenti, hogy bármit el kellene nyomni magunkban – gondolok itt a felbukkanó érzelmekre vagy gondolatokra. Hiszen érző és gondolkodó lények vagyunk, és nem robotok. Az emócióknak és az őket kiváltó gondolatoknak megvan a szerepük, fontosak és figyelni kell rájuk. Kereskedőként a feladatunk, hogy munka közben tudomásul vegyük a váratlanul felbukkanó gondolatokat és érzelmeket, azonban nem cselekszünk ezek hatására, legyenek bármennyire sürgetők vagy csábítók. Trédelés közben nem viselkedhetünk úgy, mint egy zsinórbáb, amelyet kényük-kedvük szerint rángathatnak a szóban forgó jelenségek. Ha mégis így lenne, akkor annak fejetlenség és zűrzavar az eredménye, és az hosszútávon semmiképpen nem szolgálja a profitgörbénket. Itt jön be a tudatosság és a kereskedési rendszerünk, hogy mindig pontosan tudjuk, mikor mit csinálunk, józanul követjük a szabályainkat, és nem ülünk fel eseti ötleteknek vagy sürgető érzéseknek.

A kereskedés közben felbukkanó és jónak tűnő gondolatokkal, illetve ötletekkel, akkor kell foglalkoznunk, amikor nem kereskedünk. Ilyenkor jön el az ideje, hogy megvizsgáljuk és szabállyá vagy stratégiává formáljuk a felmerülő gondolatot, hiszen ilyenkor nem vagyunk érzelmileg érintve, és csakis ebben a nyugalmi állapotban lehet tiszta fejjel megvizsgálni egy-egy ígéretes gondolatot. Ha mindez megvan, akkor lehet ellenőrizni a múltbéli adatokon vagy tesztelések segítségével, hogy életképes-e az ötlet. Ha ez az új elem átment a vizsgán, azután lehet bevezetni a szabályrendszerünkbe, és onnantól a szisztémánk részét képezi.

Hasonlóan figyelni kell a kereskedés közben felbukkanó érzelmeket is, kiváltképp akkor, ha ezek negatívak, és rendszeresen visszatérnek. Az intenzív érzelem felhívja valamire a figyelmet, amivel dolgunk van. Emiatt nem nyomhatjuk el, amennyiben hosszútávú sikert szeretnénk elérni. Amikor újra és újra ugyanaz az erős érzelem bukkan fel, akkor tenni kell annak érdekében, hogy feltárjuk a forrását, és hogy megértsük, mit szeretne közölni, vagy mi az a mélyen működő tévképzet bennünk, amely konfliktusban áll a céljaink elérésével.

Így a tudatos kereskedés azt is magába foglalja, hogy figyelünk a gondolatainkra és az érzéseinkre, tudomást veszünk róluk, tisztában vagyunk a jelenlétükkel, azonban akkor foglalkozunk velük, amikor nincs más dolgunk, és csak rájuk tudunk fókuszálni. Egy korábbi cikkben írok a gátló tényezők megtalálásáról és feloldásáról.

A tréder fejlődési útjának az egyik fontos eleme a mentális zaj megszüntetése, azaz a rendszeren kívüli gondolatok kizárása. Csakis azoknak a gondolatoknak tanácsos engedelmeskedni, amelyek a kereskedési szisztéma szabályait és összefüggéseit hordozzák. Az egyéb rendszeren kívüli gondolatok érzelmeket, zavart és bizonytalanságot generálnak, melyeknek semmi szerepe nem lehet a döntéshozásban. A legideálisabb, ha a kereskedés alatt csak arra fókuszálunk, hogy mi zajlik a csártokon, és amennyiben a helyzet megkívánja, akkor gondolkodás nélkül, fegyelmezetten és precízen végrehajtjuk az előre megírt forgatókönyvet.

Minél többet gyakoroljuk a stratégiánk pontos szabálykövetését és végrehajtását, annál inkább rögződik és beépül zsigeri szinten, majd lassan eljön az idő, amikor már a rendszer keretein belül sem kell gondolkodnunk, mert vérré válik bennünk az alkalmazott elemzésmódszer és technika. Ezután történik meg az, hogy gondolkodás nélkül zajlik a kereskedés. Ilyenkor mondhatja jogosan valaki, hogy már gondolkodás nélkül érzi, mikor mit kell tennie. Nem azt érzi vagy tudja a profi, hogy mi fog az történni az ármozgással, hanem azt, hogy milyen cselekvés kíván tőle az adott helyzet. Itt felhívnám a figyelmet egy gyakran felbukkanó tévedésre, mikor is ezt a fajta profizmust egy kalap alá veszik a megérzésalapú kereskedéssel. Ilyenkor azt hagyják figyelmen kívül, hogy köszönő viszonyban sincs a gondolatok által kiváltott érzésalapú kereskedés, a profi kereskedő által kimunkált magasabb rendű és megalapozott érzéssel. Mert ugye addig az állapotig el is kell jutni, amelyet az esetek többségében igen komoly gyakorlás és tapasztalatszerzés előz meg, ellenben a megérzéseket csak kósza, ellenőrizetlen fals gondolatok váltják ki, amelyek leginkább hiú ábrándok és megalapozatlan remények, amelyek alapján cselekedni csupán szerencsejáték.

Mindennek a csend az alapja és a kiindulópontja. Minden onnan érkezik, ez az abszolút tökéletes állapot, amiből aztán lehet bármi. A zene is a csend és a hangok elrendezéséből születik.

A kereskedés olyan szellemi tevékenység, amely feltétlenül megköveteli a belső és a külső csendet egyaránt.

A belső csend a gondolatoktól mentes állapot, ilyenkor lehet valóban összpontosítani az adott tevékenységre vagy cselekvésre. Kiemelkedően fontos, hogy megszűrjük és kizárjuk a számtalan haszontalan gondolatot, amelyek általában a hétköznapi ember elméjében zakatolnak. Ennek a mentális zajnak minden szereplője figyelmet akar kicsikarni, és ha megkapja, azzal energiát von el. Márpedig a mentális energiánkkal éppen úgy takarékosan kell bánni, mint a kereskedési tőkénkekkel. Minden napnak megvan a maga energia fejadagja, amelyet jó, ha beosztunk. Döntsük el, hogy mit akarunk. Számítógépes játékkal játszani, csetelni, szörfölni a neten, meccset, sorozatokat nézni vagy kereskedni? Mert ahol a figyelem, ott az energia.  A belső csend bennünket és a kereskedésünket szolgálja, tehát a saját érdekünk, hogy csendben legyünk, kordában tartsuk a gondolatainkat, és arra figyeljünk, ami fontos a számunkra. Ha ez a kereskedés lenne, akkor a sikeresség érdekében meg kell tisztelnünk ezt a tevékenységet és magunkat a belső csenddel és figyelemmel. Ez a hozzáállás idővel meghozza a gyümölcsét is.

A külső csenddel ugyanez a helyzet. Muszáj megteremteni az ideális feltételeket a kereskedéshez, különben nem lesz benne köszönet. Nem szerencsés olyan helyen kialakítani a munkakörnyezetet, ahol folyamatos az erős zaj. Vagy akkor kereskedni, amikor körülöttünk kiabálnak a gyerekek, miközben a párunk dühödten porszívózik mellettünk. A zaj legyen bármilyen természetű, elvonja a figyelmet, és drámai módon csökkenti a koncentráció képességet.

Sokan azért vágnak a kereskedésbe, mert ettől remélik a megoldást a bizonytalan vagy zűrös élethelyzetükre. Fájó vagy sem, önmagában a kereskedés nem fogja végrehajtani ezt a műveletet sőt, elmélyíti az egzisztenciális válságokat – amennyiben vannak. Ha valaki minden megtakarításával – ne adj isten kölcsön pénzzel –, ráront a piacra, annak leginkább totális csőd a végkimenetele.

Személy szerint azt vallom, hogy csak az vágjon neki ennek a szakmának, aki elhívást is érez a grafikonok elemzéséhez, van rá ideje és szereti ezt a tevékenységet. Csak a pénzért nem lehet eredményesen kereskedni, vagy menekülő útvonalként használni a kilátástalanságból. Ez a tevékenység megköveteli a belső harmóniát és az ideális külső támogató környezetet is. A szakma elsajátítását tanulás és sok gyakorlás előzi meg, nyugodt és kiegyensúlyozott atmoszférában. Majd akkora összeggel ajánlott elindulni az úton, amelynek az elvesztése a legcsekélyebb mértékben sem rendíti meg az ember lelki életét vagy az egzisztenciális biztonságát. Be kell látni, hogy vannak esetek és élethelyzetek, mikor nem adottak a sikeres kereskedéshez szükséges feltételek.