Szerencsejáték?

A forex és a tőzsdei kereskedés sokak számára egyet jelent a szerencsejátékkal, és valóban vannak hasonlóságok. Mindkettőben van kockázat. Lehet nyerni és veszíteni, és egyik esetben sem tudhatjuk előre biztosan, mi lesz a következő kimenetel, de ettől még a kettő nem ugyanaz.

A szerencsejátékban a játékos alapvetően egy-egy kimenetelre fogad. A rulettnél például arra, hogy melyik szám vagy szín jön ki. A kaszinónak viszont nem kell tudnia, hogy a következő pörgetésben mi fog történni. Elég, ha hosszú sorozatban matematikai előnye van. A rulettben ezt többek között a zöld nulla biztosítja: egy-egy játékos nyerhet, akár többször is egymás után, de nagy számú játék esetén a kaszinó statisztikai előnye érvényesül.

A kereskedésben hasonló gondolkodásmódra van szükség. Nem azt kell tudnunk, hogy mi fog történni a következő ügyletben; hanem azt kell megtanulnunk, hogy milyen piaci helyzetekben lehet statisztikai előnyünk, mekkora kockázatot vállalunk ezért, és hogyan kezeljük azokat az eseteket, amikor a várakozásunk nem teljesül. Ezért a kereskedés nem arról szól, hogy mindig igazunk legyen. Egy jó döntésből is lehet veszteséges ügylet, és egy rossz döntésből is lehet nyereséges. A kérdés nem az, hogy az egyes ügyletek közül melyik nyer vagy veszít, hanem az, hogy egy kellően nagy számú ügyletből álló sorozatban van-e olyan előnyünk, amely megfelelő kockázatkezelés mellett hosszabb távon érvényesülhet. Ehhez azonban nem elég egy stratégiát megtanulni.

A kereskedésnek van elméleti és gyakorlati oldala, de van egy harmadik terület is, amely legalább ilyen fontos: a kereskedés pszichológiája.

Sokan úgy kezdenek el kereskedni, hogy azt várják: ha megtanulják a technikai elemzést, megismernek néhány indikátort vagy stratégiát, akkor hamarosan elkezd pénzt termelni a számlájuk. Amikor ez nem történik meg, jön a csalódás: „Ez nem is működik. Túl sok időt kell vele foglalkozni. Ez csak szerencse kérdése.”

A kereskedéshez nem tanácsos úgy viszonyulni, hogy ez a gyors meggazdagodási lehetőség. Gyorsan nem meggazdagodni, hanem tönkremenni lehet.

A kereskedés tanulható szakma, de ehhez idő, gyakorlás, tapasztalat és következetes munka kell. És természetesen kockázat is van benne. A kockázatot azonban nem szükséges kontroll nélkül vállalni. Meg lehet határozni, hogy egy adott ügyletben mekkora veszteséget vagyunk hajlandóak elfogadni. Lehet szabályokat kialakítani a belépésre, a kilépésre és a pozíció méretére, a szabályok azonban csak akkor érnek valamit, ha be is tartjuk őket.

És itt jutunk el a kereskedés egyik legnehezebb részéhez: önmagunkhoz. Mert hiába ismerjük a stratégiánkat, ha egy veszteség után bosszúból újra belépünk. Hiába tudjuk, hol lenne a helye a stopnak, ha kivesszük, amikor az ár ellenünk indul. Hiába tudjuk, hogy nem szabad túl nagy kockázatot vállalni, ha a gyorsabb profit reményében mégis megemeljük a pozíció méretét. És hiába látjuk a charton az ellenünk szóló jeleket, ha közben mindenáron azt szeretnénk bizonyítani, hogy igazunk van. Ezért a technikai tudás sokszor nem a legnehezebb része a tanulásnak. Megtanulni egy indikátor működését, felismerni egy alakzatot vagy elsajátítani egy kereskedési stratégiát viszonylag jól körülhatárolható feladat. Viszont sokkal nehezebb megtanulni elfogadni a bizonytalanságot, kezelni a veszteséget, uralni az impulzusainkat és következetesen végrehajtani a saját szabályainkat. Talán ezért van az, hogy valaki technikailag már egészen jól érti a piacot, mégis újra és újra ugyanazokat a hibákat követi el. Nem feltétlenül több piaci információ hiányzik neki. Lehet, hogy önmagát kell még jobban megismernie. A kereskedésben nem az a cél, hogy megtudjuk, mi fog történni, mert ezt senki nem tudhatja biztosan.

A cél az, hogy bizonytalanság mellett is képesek legyünk olyan döntéseket hozni, amelyeknek van értelme a saját szabályrendszerünk, kockázatkezelésünk és statisztikai előnyünk alapján.

A kereskedő nem a következő ügylet eredményét próbálja biztosra tudni. Egy olyan rendszert próbál kialakítani és következetesen végrehajtani, amelyben a nyereséges és veszteséges ügyletek sorozatán keresztül hosszabb távon van esélye pozitív eredményt elérni. És talán éppen ez választja el leginkább a szerencsejátékot a professzionális kereskedői gondolkodástól: nem az, hogy nincs kockázat, hanem az, hogy mit kezdünk vele. A piac bizonytalan marad. A következő ügylet kimenetelét továbbra sem tudjuk, de megtanulhatjuk, hogyan kezeljük ezt a bizonytalanságot. És közben talán nemcsak a piacot tanuljuk meg jobban megérteni, hanem önmagunkat is.

 A kereskedés nem arról szól, hogy tudjuk, mi fog történni. Hanem arról, hogy valószínűségi előny alapján hozzunk döntéseket.