A nyerő attitűd kimunkálása és a gátló tényezők feloldása

Nyerő attitűd

A nyerő attitűd kimunkálása feltétlenül szükséges az online kereskedésben ahhoz, hogy pozitív eredményeket érhessünk, és nem elég csak a technikai ismeretek elsajátítása, vagy ha megtanuljuk értelmezni, és megérteni a piaci mozgásokat – azaz jó elemzővé válunk. Ezek persze elengedhetetlen részei a sikernek, mivel ha nem vagyunk a megfelelő technikai tudás birtokában, akkor nincs mire építkezni, nincsenek kiindulási és tájékozódási pontok a piac dzsungelében.

Amikor megvannak a kereskedéshez szükséges ismereteink, akkor a következő lépcsőfok, hogy a tanultakból létrehozzuk a kereskedési stratégiánkat – rendszerünket –, és kezdetét vegye az érdemi munka és a gyakorlás. Hogy a stratégiát mi alkotjuk, vagy mástól tanuljuk, az nem számít, a lényeg, hogy higgyünk benne, ismerjük ki alaposan a szabályait, és képesek legyünk azonosulni velük. Az is teljesen rendben van, ha a mástól átvett szisztéma bizonyos pontjait magunkra igazítjuk, azaz eltérünk az eredeti koncepciótól. Tulajdonképpen az ilyen kisebb-nagyobb változtatások után lesz valóban a miénk, de ami lényeges, hogy a kereskedés közben, ötletszerűen már ne térjünk el az általunk lefektetett szabályoktól. Lehet változtatni a szabályokon, és akkor az lesz az új szabály, de ez nem azt jelenti, hogy minden vesztes ügylet után át kellene dolgozni a szisztémát.

Lehetőleg a szabályrendszered minden egyes eleme írásban legyen lefektetve, így nem fordulhat elő, hogy megcsal az emlékezeted. Azzal, hogy leírod, további nyomatékot adsz neki, emellett még jobban be fog vésődni az elmédbe.

A belső munka – mentális átalakulás

Nagyon sokan nem veszik komolyan azt az intelmet, miszerint a siker záloga nyolcvan százalékban a helyes pszichológián, és a maradék húsz százalék a technikán és a gyakorláson múlik. Pedig akik minderre felhívják a figyelmet, ők hosszú évek – évtizedek – óta kereskednek. A legtöbben mégis csak legyintenek a jó tanácsokra, talán mert abban bíznak, hogy ők lesznek az üdítő kivételek, akikre mindez nem vonatkozik.

A profivá válás nem a technikai ismeretek elsajátítása miatt húzódhat el, hanem a számos pszichés akadály miatt, amelyek egyénenként igen változatosak lehetnek. Mivel nem vagyunk egyformák, így személyenként eltérő, hogy kinek mennyi akadályt kell lebontania, és nem lehet tudni, hogy mennyi időbe telik a profi szint elérése. A bennünk rejlő pszicho csapdák között van sok általános és jól behatárolható, ám egyénenként jóval árnyaltabbak azok a mentális akadályok, amelyeket le kell küzdeni. Minden bizonnyal léteznek olyan emberek, akik születésüktől fogva kivételes lelki alkattal bírnak, és számukra nem adódnak különösebb pszichés nehézségek a kereskedésben, ám véleményem szerint ők nagyon kevesen lehetnek.

Ahhoz, hogy megkezdődhessen a belső munka, szükségesek a fent leírt technikai ismeretek és a belőlük létrehozott kereskedési rendszer. Hogy miért? Mert csak akkor tudjuk felderíteni, és azonosítani azokat a mélyen dolgozó, és a sikerünket gátló tényezőket, amelyek arra késztetnek minket, hogy valamilyen formában megszegjük azt a szabályrendszert, amely alapján elkezdünk kereskedni. Ezek a szabályszegések igen sokfélék lehetnek, de a kereskedési rendszerünknek köszönhetően mindig tetten érhetők, így ezeken elindulva vissza lehet fejteni a ránk jellemző hibák forrását.

Hogyan söpörhetjük el a siker akadályait?

A felszínről kell elindulnunk ahhoz, hogy megtaláljuk az újra és újra megismétlődő probléma gyökerét. Csak abban az esetben szüntethetjük meg, ha végigmegyünk az alábbi folyamaton, amely minimum négy lépcsőből áll. Persze könnyen lehet, hogy a négynél több fok is adódik attól függően, hogy a kérdéses probléma mennyire összetett, illetve milyen bonyolult annak önvédelmi rendszere.

Az akadály azonosításához, és megtalálásához van segítségünkre a szabályrendszerünk, mert az képes megláttatni velünk, ha megkerüljük vagy vétünk ellene, illetve azt is, hogy nem nyitunk ügyletet annak ellenére, hogy minden feltétel és szignál adott a piacra lépéshez, azonban valamilyen gátló emóció miatt mégsem tesszük meg – és ez is hiba.

1. Figyeld meg, hogy milyen hibákat követsz el.

Tipikus hibák (a teljesség igénye nélkül):

  • A belépési szignálok ellenére sem nyitsz pozíciót (félelem).

  • Nem vagy a gép előtt, és gyakran lemaradsz a jó belépési lehetőségekről (az életritmusod nem illeszkedik ahhoz az időtávhoz, amelyiken kereskedni próbálsz).

  • Túl hamar nyitsz pozíciót, még azelőtt, hogy teljesen kialakulna a belépési szignál (fegyelmezetlenség, türelmetlenség, esetleg mohóság).

  • Úgy nyitsz ügyletet, hogy hibásan méred fel a helyzetet (figyelmetlenség).

  • Nem veszed észre, hogy jel van, így lemaradsz (figyelmetlenség).

  • Későn nyitod be a pozíciót, mert a jelzés pillanatában hezitálsz, kétségeid vannak, pedig minden feltétel a helyén volt. Ilyenkor megindulhat az ármozgás, és könnyen előfordulhat, hogy már jóval rosszabb áron, és nagyobb kockázat mellett nyithatsz csak ügyletet (félelem).

  • Túl korán zárod az ügyletet – vagy húzod nullába a stopot – annak ellenére, hogy a menedzselési stratégiád még nem indokolná. Megelégszel a morzsákkal vagy a nullás kimenetellel (félelem, türelmetlenség).

  • Belenyúlsz a nyitott ügyletbe érzelmek és eseti ötletek alapján (félelem, fegyelmezetlenség).

  • Célár előtt, érzelmi alapon zárod a pozíciót (bizonytalanság, türelmetlenség, félelem).

  • Magas kezdeti kockázat (mohóság, elbizakodottság, tudatlanság).

  • Túl távoli stop-loss szint (önbizalom hiánya, félelem).

  • Indokolatlanul közeli stop-loss szint (mohóság).

  • Nincs stop-loss (teljes képzavar, tudatlanság, dilettantizmus; inkább keress fel egy kaszinót).

2. Azonosítsd, hogy milyen érzésekből fakadnak a hibák.

Miután elkövetted a hibát, vizsgáld meg, hogy mi késztetett arra, hogy felülírd a szabályrendszered. A fenti példákban a tipikus hibák után zárójelben láthatod, amiből a hibázás származhat. Ez lehet érzelem, figyelmetlenség, vagy valami más. Persze jóval árnyaltabb is lehet a kép, mert egy visszatérő hiba több különféle érzelemből is fakadhat, azonban mindenkinek magának kell kideríteni, hogy esetében melyik lehet a legfőbb mozgatóerő. A belső munka az, hogy megfigyeled az érzéseid és meghallod a belső hangod. Ez is egy ilyen gyakorlat.

A példa kedvéért vegyük a fenti felsorolásból a legelsőt: a belépési szignálok ellenére sem nyitsz pozíciót. Nagy valószínűséggel ilyenkor a félelem gátol a cselekvésben. Nem szerencsés, ha engedünk az érzelmeinknek – hogy zsinóron rángassanak minket –, és azok szerint cselekszünk. Azonban hosszú távon az sem megoldás, hogy minduntalan elnyomjuk őket, mert az frusztrációhoz és stresszhez vezetne. Az érzelem megjelenése felhívja valamire a figyelmet, tehát a figyelmen kívül hagyása vagy az elfojtása nem oldja meg a problémát, és nem juttat el minket a kiváltó okhoz. Pedig a lényeg pontosan a félelem forrása, és annak a felszín alatt futó programnak a kikapcsolása. Félelemben nem lehet eredményesen kereskedni (semmilyen egyéb, erős érzelmi befolyás alatt sem), illetve semmit nem lehet ilyen állapotban jól csinálni. Tehát az a feladatunk, hogy deaktiváljuk a gátló emóciót.

A fenti példánál maradva több alternatíva is szóba jöhet a félelmet kiváltó okként, de először vegyük az egyik legegyszerűbbet, és talán a leggyakrabban előfordulót.

Amikor a pozíció megnyitása előtt már megjelenik a félelem, az nyilvánvalóan annak a jele, hogy félünk a veszteségtől. De miért is? Mi okunk van rá? Az egyik lehetséges válasz, hogy nem fogadtuk el azt a tényt, hogy a kereskedés szerves része a kockázat és a veszteség. Nincs mese, kockázat nélkül nincs kereskedés. Felnőttként képesnek kell lennünk józanul végiggondolni, hogy akarunk-e olyan tevékenységet folytatni, amelyben nem lehet elkerülni a kockázatvállalást. Fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy képesek vagyunk-e ezt belátni, és megbékélni azzal, ami elkerülhetetlen ebben a szakmában, az pedig a veszteséges ügylet és a kockázat. Ha ezt nem képes valaki belátni és elfogadni, akkor a legjobb amit tehet, hogy elhagyja ezt a területet – egyszerűen nem neki való.

Ha valaki el tudja fogadni a kockázat és a veszteség tényét, azonban továbbra is fél megnyitni egy-egy ügyletet, akkor nyilvánvaló, hogy még mindig a veszteségtől való félelem akadályozza. Könnyen előfordulhat, hogy pofonegyszerű a megoldás, mivel csupán arról van szó, hogy az egyéni kockázattűrő képességéhez mérten túl magas kockázatot vállal ügyletenként. Azért fél megnyitni az adott ügyletet, mert sokallja azt az összeget – talán tudattalanul –, amit elveszthet. Egyszerűen ki lehet deríteni, hogy erről van-e szó, ezért ilyenkor csökkenteni kell a kezdeti kockázat mértékét. Tehát, ha eddig az egyenlegünk 1%-át kockáztattuk, akkor vigyük 0.5%-ra, vagy határozzuk meg pontosan, hogy egy pozíción mekkora az a pénzösszeg, amelynek az elvesztése még nem fáj. Ha megtaláljuk azt a limitet, amelyen belül még komfortosan érezzük magunkat, akkor jó eséllyel kikapcsolhatjuk ezt a félelmet.

Abszolút egyéni, hogy kinél mekkora a kockázatvállalási hajlandóság. Ez több tényezőtől is függhet, többek között az egyén anyagi helyzetétől, továbbá a pénzhez való viszonyától, hitrendszerétől és meggyőződéseitől. Persze ezt a limitet lehet fokozatosan bővíteni. Ahogy egyre jobb kereskedővé válik valaki, az egészséges magabiztosság is megnő, így jó eséllyel a kockázatvállalási hajlandóság is kitolódhat – tulajdonképpen hozzáedződik az ember.

Akinek annyira alacsony a veszteségtűrő képessége, hogy az már technikai akadályokba ütközik – azaz már nem tud olyan kicsi ügyletet nyitni, amitől ne félne –, neki szintén nem tanácsos tovább erőltetni a kereskedést. Ez a szakma nem való mindenkinek, és ezt be kell látni.

3. Milyen gondolatok vagy tévhitek okozzák a hibázásra hajlamosító érzéseket – mi a probléma valódi forrása?

A folyamatos veszteségeket okozó probléma gyökere jóval mélyebben is lehet, mint mondjuk a fenti példában leírt túlzott kockázatvállalás, és sok esetben ennél lejjebb kell ásnunk. Miután a 2. pontban azonosítottuk a gátló emóciót – ez esetben a félelmet –, tovább kell kérdezni magunkban, hogy miért vagy mitől is félünk pontosan? Amennyiben nem a pénzösszeg mértékéről van szó, akkor meg kell találnunk azt a rögzült gondolatsort, véleményt, bevésődést, meggyőződést, hitet (tévhitet) stb., amely mint egy számítógépes vírusprogram a felszín alatt fut, és dolgozik bennünk – a tőzsdei kereskedés folyamán pedig ellenünk.

Születésünktől fogva folyamatos programozás alatt van az elménk. Ráadásul kisgyermekként szinte mindent igazságként fogtunk fel, ilyenkor az elme még nagyon nyitott és befogadó, így kevésbé szűri meg az információt. Ezért ha gyerekkorban negatív vagy romboló állításokat hittünk el és tettünk magunkban igazsággá, akkor aszerint struktúrálódik az elmében egy-egy normarendszer és igazodási pont, aztán felnőtt korban aszerint fogunk gondolkodni és cselekedni. Ez persze kihat az életünk szinte minden területére, viszont az online kereskedés során mindez szignifikánsan kiütközik, és sajno leginkább veszteséget okoz.

Tanácsos észben tartani, hogyha tisztában vagyunk a veszteségeket okozó érzelmeinkkel (pl. félelem, türelmetlenség, mohóság), az még közel sem jelenti azt, hogy elértünk a problémánk gyökeréhez. Mindezek az érzelmek még csak a tünetei annak a programnak, amit semlegesíteni kell.

Vizsgáljuk tovább a példában szereplő érzelmet (félelmet). Az itt leírt vizsgálódások és következtetések csak lehetőségek a több ezer alternatíva közül, és ahogy már említettem, a feltárt problémák azonosítása és forrása gyakran egyedi. Fontos, hogy az önmagunkkal folytatott párbeszédben teljesen őszinték legyünk!

Ezzel eljutottunk a probléma forrásához, ahhoz az állításhoz, amely a félelmet okozza. Innentől ezzel kell dolgoznunk a 4. lépcsőben.

4. Vizsgáld meg az állítás igazságtartalmát!

Miután a felszínre került a problémás állítás vagy hit, górcső alá kell vennünk, és alaposan megvizsgálni annak igazságtartalmát. Az esetek döntő többségében ezek a hitek és tévképzetek nem tapasztalati úton kerültek hozzánk, tulajdonképpen nem is a sajátjaink, semmi közünk hozzájuk, csak valamikor úgy döntöttünk, hogy teljes igazságként elfogadjuk. Elhittük és a hitrendszerünk részévé tettük őket anélkül, hogy meggyőződtünk volna ezek valóságtartalmáról. Az is lehet, hogy egy-egy konkrét helyzetben igazak voltak, azonban ez még korántsem jelenti azt, hogy a jelenben is vagy minden körülmények között igazak lennének.

Összegzés

Bármilyen negatív érzés megjelenése figyelmeztetés a számunkra, hogy azon a területen – vagy cselekvésben – nincs rendben valami, és hogy ott dolgunk van. A kereskedés kapcsán megjelenő érzéseket nem szerencsés elfojtani, éppen úgy, ahogy az élet más területein sem. Ezeknek a végére kell járni, és semlegesíteni a kiváltó okot.

Te döntöd el, hogy miben hiszel!

Szeretnéd elsajátítani a kereskedés és piacelemzés képességét?

Ha érdekel a technikai elemzés, és szeretnél elsajátítani egy nyereségesen működtethető szabályrendszert, akkor a figyelmedbe ajánljuk a Szörf Mini Kereskedési Stratégiát, továbbá a Tőzsdeklubot, ahol láthatod és begyakorolhatod a rendszer alkalmazását.

Csatlakozz a Tőzsdeklubhoz!

Tetszett ez a cikk? Oszd meg, hogy másokhoz is eljuthasson!

14 hozzászólás

  1. Kovács Béláné 2019-10-15 at 18:10 - Reply

    Kedves Gábor!

    Nagyon jól leírtad a folyamatot nekem főleg a 4.pontban leírt belső párbeszéd példái tetszettek persze ide valóban el kell jutni hogy felismerjük mi a valódi probléma.
    Én szívesen látnék a magam részéről még több pszichológiáról szóló előadást a fenti 4 lépést szem előtt tartva.

    Köszönöm!

  2. Rudolf Róbert 2019-10-15 at 21:49 - Reply

    Nagyon profi munka!
    Ez talán a legjobb írásod a témában!
    Szerencsések vagyunk, hogy ilyen Mentorunk, személyi edzőnk van. 🙂

    • Radulovic Attila 2019-10-16 at 08:05 - Reply

      Kedves Robi!

      Köszönjük szépen kedves szavaidat! 😉

    • Horváth Gábor 2019-10-16 at 09:19 - Reply

      Örülök, a pozitív értékelésednek, és hogy tetszik az írás. 🙂

  3. Serbán Attila 2019-10-31 at 16:51 - Reply

    Szia Gábor,

    Nagyon köszönöm ezt az írásodat, többször olvastam, és amikor a veszteséget okozó érzelmeket taglalod, nagyon magamra találtam benne. Különösen is az tetszik ebben a tanulmányban, hogy mennyire konkrét és hogy az adott kereskedési hibákra adsz megoldást is. Elindít azon az úton, ami a sikerhez kell. Hálás vagyok ezért és a személyes beszélgetésünkért is.
    Sok sikert kívánok neked, nektek és minden jót!
    S.Attila

    • Horváth Gábor 2019-10-31 at 18:29 - Reply

      Köszönöm a hozzászólásod, és örülök neki, hogy tudtál meríteni az írásból. Sok sikert kívánok a további munkádhoz.

  4. Orbán Tibor 2019-11-02 at 14:48 - Reply

    Szia Gábor!

    Nagyon-nagyon tetszett az Edisonnal kapcsolatos rész, mely a hiten kívül a kitartásról tanít.
    Rendkívül tanulságos, hogy a megfelelő kitartás sikerhez vezet.

    Szívből köszönöm Neked ezt a cikket.

    További sok sikert Neked és az egész csapatnak.

    Orbán Tibor

    • Horváth Gábor 2019-11-02 at 17:07 - Reply

      Szia Tibor!
      Neked is sok sikert kívánok, és persze kitartást!

  5. Váci Tamás 2019-11-03 at 16:32 - Reply

    Szia Gábor,

    Nagyon találó ez az írásod. Minden tréder aki még az utat keresi a tőzsde világában annak kötelező olvasmányának kellene lennie, nagyon sokat lehet tanulni belőle, ha az ember valóban magába néz és próbálja feltárni a személyiségében, egyéniségében rejlő gátakat amik visszafogják a kereskedései sikerességét. Bár én találkoztam volna hasonlóval amikor sok éve ebbe belekezdtem. A hibák feltárását magunkban és nem a külső körülményekben kell keresni, aki ezt nem érti meg az nem jut előre.
    Köszönöm az írást, nektek sok kitartást kívánok.
    V. Tamás

    • Horváth Gábor 2019-11-04 at 10:24 - Reply

      Szia Tamás!
      Köszönöm a hozzászólást. Jó visszacsatolást kapni olyan kereskedőktől, akik már megtapasztalták, hogy belső munka nélkül nem nagyon jönnek az eredmények. Sikeres kereskedést kívánok!

  6. Stumpf Tibor 2019-11-04 at 08:14 - Reply

    Szia Gábor !

    Köszönöm az írásodat,nagyon színvonalas.Nekem még sok tanulni valóm van,minden segitséget köszönettel fogadok.

    • Horváth Gábor 2019-11-04 at 10:26 - Reply

      Kedves Tibor!
      Akkor nincs más hátra, jó tanulást és sok kitartást kívánok.

  7. Gergely Péter 2020-06-17 at 18:19 - Reply

    Szia Gábor!

    Minden elismerésem a szorgalmas munkádért.

    Én egy kicsit másképp látom a siertelségek okát.

    Autót vezetni ugye szinte mindenki tud. Jár tanfolyamra, vizsgázik (vagyis tanubizonyságot ad arról, hogy tudja az elméletet), tanul vezetni, gyakorol, majd ebből is vizsgázik. Ha megbukik, ujból tanul, gyakorol, és ismét meg kell mérettetnie magát, majd esetleg harmadszor is, de addig nem mehet ki a forgalomba, amig igazoltan nem tudja mindazt, amit tudnia kell.

    A trédelés nehezebb, mint az autóvezetés? Nem hiszem. Ott is legalább 10 dologra kell egyidejűleg figyelni, mint a tőzsdézésnél. Ott betartjuk a szabályokat? A túlnyomó többség igen. De vannak leirt, kötelezően betartandó szabályok.
    Itt is lennének, de leirva, együtt, mint egy biblia, nem létezik. Apró szemelvényekből áll a „rendszer”, amit vagy össze tudnak a bátrak rakni, vagy nem, és ha ez nem sikerül, a pszichológiával magyarázzák nekik, hogy bénák, és mentálisan nincsenek rendben, pedig csak az ismeretek hiánya, és az ebből fakadó rossz döntések okozzák a veszteségeket.

    Biztatlak, irj egy olyan vastag, ábrákkal teli könyvet, amiből elsajátithatja minden érdeklődő azokat az ismereteket, szabályokat, amiket be kell tartania, hogy nyerni tudjon. He ezeket megszegi vessen magára, mint az, aki a megengedettnél gyorsabban hajt, és emiatt karambolozik.

    • Horváth Gábor 2020-06-18 at 10:47 - Reply

      Szia Péter!
      Köszönöm, hogy megírtad a véleményed, amellyel egyet is értek. Igazad van abban, hogy a kereskedés nem nehezebb például az autóvezetésnél. Ott is meg kell tanulni magát a vezetéstechnikát és a kreszt, majd betartani annak szabályait, mivel csakis úgy tudunk balesetmentesen és hosszútávon közlekedni. A kereskedéshez is el kell sajátítani bizonyos technikai ismereteket, aztán megalkotni a saját kreszt, és ez lesz az a szabályrendszer, amelynek a keretein belül hatékonyan tudunk működni a piacon. Valóban pofon egyszerű az eredményes kereskedés, mert „csak” annyit kell tennünk, hogy a szabályainknak megfelelően, figyelmesen és fegyelmezetten tesszük a dolgunk, nem gondolkodunk vagy vitatkozunk a már meghozott és lefektetett szabályainkkal. És valóban csak ennyi az egész.
      Csakhogy! Tíz emberből kilenc azzal találja szembe magát az éles kereskedésben, hogy hibát hibára halmoz, lépten nyomon megszegi vagy figyelembe sem veszi azokat a szabályokat, amelyek érte, illetve a tőkéje és a siker érdekében vannak. Nagyon sokan látszólag képtelenek a konzisztens kereskedésre és szabálykövetésre, mert újra és újra engednek az érzelmeiknek és azoknak a gondolatoknak, amelyek nem részei a rendszernek. És itt jön be a pszichológia, mert a siker érdekében muszáj átvenni a kontrollt a gondolatok által kiváltott érzelmek fölött, pontosabban a cselekvésünk fölött, mert érzelmeink mindig is lesznek, de az már nem mindegy, hogy engedelmeskedünk nekik vagy sem. Valakinél nem kell különösen mélyre ásni, mert fókusszal, józan belátással, gyakorlással és fegyelemre szoktatással eltűnnek a nehézségek, és ő viszonylag rövid időn belül sikeres kereskedővé válhat. Azonban az emberek többségnél jóval mélyebb a „nyúl ürege”, és ahogy feljebb már említettem, látszólag képtelennek mutatkoznak arra, hogy csak a puszta akaratukkal felülírják például a fegyelmezetlenséget. Ilyenkor kell mélyebbre menni, és megkeresni a probléma gyökerét.

      Azt a bizonyos könyvet, teli ábrákkal már megírtam. 🙂 Szörf Kereskedési Rendszer a neve.

Hozzászólás Válasz megszakítása

A szerzőről: Horváth Gábor

Horváth Gábor vagyok, a Trader Klub társalapítója és szerkesztője. 2006-ban kezdtem a tőzsdei kereskedést, 2010-től a kereskedés a fő tevékenységem. Számomra ez nem munka, hanem hivatás. Szeretem azt, amit csinálok. Ez a szerelem hozta magával, hogy elkezdtem átadni az ismereteim és a tapasztalataim azoknak, akik szintén elhivatottságot éreznek a szakma iránt.